Csendes Percek, 1955 (3. évfolyam, 12-17. szám)

1955-01-01 / 12. szám

“Szüntelen imádkozzatok.” I. Thess. 5:17.

Olvasd: Márk. 1:35-39.

J)AY Ede Albert “Egy imádság önéletrajza” c. könyvében leírja, hogy azokhoz leszünk hasonló, akikkel gyakran érintkezünk. Ez igaz azokra vonatkozólag, akikkel együtt dolgozunk és együtt szórakozunk. Mi nem tudunk úgy dolgozni és szórakozni egy másik személlyel, hogy valamit át ne vegyünk az illető jelleméből.

(Mi alkalmazhatjuk ezt az igazságot az imádságra is. •Ha hosszú órákat töltünk el imádkozással, annál többet veszünk át Isten tulajdonságaiból. Mivel Ő szeretet, lassan mi is jobban tudunk szeretni. Mivel ö megbocsátó Atya, mi is megtanulunk megbocsátani. Mivel Ö igazságos, mi is igazságosabb leszünk másokkal szemben.

Nagyon fontos, hogy mi mindig imádságos magatartással forgolódjunk minden mi dolgainkban Minden munkánknál, feladataink teljesítésénél, minden társalgásunkban, még a szórakozásainknál is azt kell éreznünk, hogy Ő velünk van és mi az Ő felséges jelenlétében élünk.

Ha mi az Ő jelenlétében élünk, akkor a mi gondjaink eltűnnek, mi Benne bízunk. Hiábavaló küzdelmeink megszűnnek, az önző kívánságok semmivé lesznek, más fontosabb dolgokkal törődünk és Isten lesz ami életünk célja és értelme.

IMÁDKOZZUNK!

örökkévaló Istenünk, édes Atyánk! Segíts megismerni a lélek csendességében, hogy a Te jelenléted milyen áldott közösség számunkra. Taníts meg minket megismerni a Te közelségednek drága értékére és a Te társaságodban találjuk meg lelkünk minden örömét most és mindenkor. A mi Megválónk nevében kérünk hallgass minket. Ámen.

MA EZEN GONDOLKOZZUNK:

“Próbáltam-e én valaha olyan közel élni Krisztussal, hogy piások elmondhassák, én valóban Vele éltem?”

Meyers Cecil (Georgia)

JANUÁR 7 .