Csendes Percek, 1953 (1. évfolyam, 1-6. szám)

1953-03-01 / 2. szám

MÁRCIUS 11.

“Mondom nektek, ilyen hitet Izráelben sem ta'áltam!” (Luk. 7:9.) ^ ;

^ HOSSZÚ, kacskaringós szerpentinúton olyan nagy sebességgel futott az autóbusz, hogy az utasok egyrészének még a lélegzete is elakadt. Az életüket féltették. Az utasok egyike, egy fiatal fiú, jóizüen szunyókált az autóbusz hátsó ülésén.

A mellette ülő férfi felébresztette a fiút “‘Ébredj, fiú! Ez most nem alvásra való idő. Veszélyes szakaszon hajt a vezető. Nem félsz?” “Dehogy félek” — felelte a gyermek “édesapám a kocsivezető. Jól tudja ő, hogy én is itt vagyok és vigyáz ő, hogy bajba ne kerüljek.”

A fiatal gyermeknek édesapjában vetett egyszerű hite pillanatok alatt elűzött minden aggodalmaskodást és félelmet.

Ilyesfajta gyermeki hittel vessük mi is bizalmunkat mennyei Atyánkba. Hosszú, kacskaringós, keskeny úton, hajmeresztőén veszedelmes területeken vezeti életünket a történelem utolsó idejében Istenünk. A gyűlöletbe és hamis kétszinüségbe merült világ gyilkos szakadékai tátongnak Isten gyermekei felé. De bármily feneketlen legyen is a szakadék útunk mellett, bármily meredek is legyen Mesterünk keskeny ösvénye, végezzük Istentől kapott szolgálatunkat a mai napon is győzedelmes hitben, békességgel.

Köszönöm Édesatyám, hogy e világ minden békétlensége és háborgása közepette is hittel tekinthetek ama nap eljövetelére, amikor minden bűn és békétlenség eltöröltetik és a Te uralkodásod mindenekre kiterjesztettetik, a mi Urunk, a Jézus Krisztus által, ÁMEN.

Olvasd : 11. Kor. 4:1-18.

Manahan Ézsaiás (Fülöp-szigetek).