Csendes Percek, 1953 (1. évfolyam, 1-6. szám)

1953-01-01 / 1. szám

FEBRUÁR 13.

“És mindezek, noha hit által jó bizonyságot nyertek, nem kapták meg az Ígéretet. Mivel Isten mi felőlünk valami jobbról gondoskodott, hogy nálunk nélkül tökéletességre ne jussanak.” Zsid. 11:39-40.

M I az emberiség állandóan előretörő folyamának vagyunk részei. A múlt nagysága és a jövendő dicsősége rajtunk, a Jelenben élőkön múlik. A múltnak müvét nekünk kell a tökéletesbbedés felé vinni azáltal, bogy elfogadjuk az Egyház hívását.

Mi vagyunk a tegnap és holnap Egyháza közötti összekötő kapocs. Az egyháznak szüksége van reánk, segítségünkre, szolgálatunkra, munkának való odaszentelődésünkre, törekvésünkre, hogy Krisztushoz mind inkább hasonlókká legyünk. Ezekre azért van szüksége a mi részünkről az egyháznak, hogy folytathassa figyelmeztető szerepét e világban — fenntarthassa a krisztusi lelkületet és felbecsülhetetlen szolgálatokat tehessen az emberiségnek mindenütt.

Miénk a szégyen, hogyha cserben hagyjuk az egyházat. Mert mi élhetnénk úgy, hogy az egyházon keresztül Jézus Krisztus szolgálata folytatódjék.

Istenünk, növeld a Te egyházad jelentőségének megértését ben nünk és iránta való felelősségünket. Add nekünk a Te Szont Lelkednek erejét, hogy úgy élhessünk, hogy a Te egyházadon keresztül akaratod teljesittessék és eljöjjön Országod. Ami Idvezitönknek szerelméért kérünk és az ö nevében imádkozunk. ÁMEN.

Olvasd : Zsid. 12:1-6.

Phelps Willis C. (Colorado).