Csendes Percek, 1953 (1. évfolyam, 1-6. szám)

1953-01-01 / 1. szám

“Azért amiképpen mindenben bővölködtök, bitben, beszédben, ismeretben és minden buzgóságban és hozzánk való szeretetben, úgy e jótéteményben is bővölködjetek. ’ II. Kor. 8:7.

M IÉRT VAN AZ, hogy sokan soha se jönnek rá, hogy jobb adni, mint kapni?

A korinthusiak rájöttek. A Korinthusban lakó keresztyének addig adakoztak, mig szivük túláradt áldásokkal. Mi volt a titkuk? Az, hogy először önmagukat adták az Urnák. Miután ezt megese'ekedték, idejükből, tehetségükből és vagyonukból adni azután már könnyű volt, mivel, hogy szeretetből adtak. Szegénységük ellenére is adtak. Sérelem senkin nem esett, de mindenkin segítettek.

Segítettek az egyházon. Megerősítették arra, hogy legnagyobb feladatát elvégezhesse. Segítettek Pál apostolon s ez szivében bátorságot adott neki. De segítséget nyertek maguk a korinthusi keresztyének: — kegyelemben és hitben, bizonyságtételükben és szeretetükben. Micsoda nagyszerű nap lesz az, amikor a keresztyének megtanulják az élet élésének öröme mellé az adakozás örömét!

JANUÁR 22.

Mi Atyánk, vidd teljesedésbe a mi életünkben a Te nagy parancsolatodat: — hogy szeressünk Téged teljes szivünkből, teljes elménkből, teljes lelkűnkből és teljes erőnkből. Teremts bennünk olyan szivet, mely megmutatja ezt a szeretetet magunk odaadásával, időnk és pénzünk adásával a Te országodnak való odaszentelődésben. A mi Megváltónk nevében, aki tanítványait igy tanította imádkozni: “Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben ...” ÁMEN.

Olvasd: 11. Kor. 8:1-5.

Windsor J. Énós (Minnesota).