Csendes Percek, 1953 (1. évfolyam, 1-6. szám)

1953-01-01 / 1. szám

“Valamit adándasz nékem, annak tizedét néked adom” V. Móz. 23:22.

M A N A P S Á G , amikor gazdasági szakemberek próbálják kiszámolgatni, vájjon mire is megy el az állampolgárok pénze, az a gondolatunk támadhat, hogy valami új találmány annak elrendezése, hogy jövedelmünk hányad részét mire forditsuk. Ha azonban a Mózes III. könyvére fordítunk, ott találjuk Istennek népe számára adott rendelkezését a tized felől: “A földnek minden tizede, a föld vetéséből, a fa gyümölcséből az Űré; szdntség az az Urnák” (III. Móz. 27:30.) Jó, ha úgy tekintjük a “tizedet”, mint a keresztyén ember kiváltságát arra, hogy adhat, inkább, mint megkövetelt kötelességet, mivel “a jókedvű adakozót szereti az Isten.” (II. Kor. 9:7.)

Egy üzletember, aki azért kezdett el “tizedet” adni, mert azt gondolta, hogy az kötelessége, elcsodálkozva vette észre, hogy minden fizetési kötelezettségének éppen úgy eleget tud tenni, egyházának pedig sokszorosan többet tud adni, mint azelőtt. Ez csak egy a sok példája közül annak, hogy akik kipróbálták a tizedet és úgy találták, hogy annak gyakorlása elégedettséget jelent és az adakozásban sok öröm van.

Atyánk, ajándékozz meg bennünket azzal az akarattal, hogy abból, amit Tőled kaptunk, vissza tudjuk adni Neked a Téged illető részt. Segits, hogy ne essünk rabjaiul e világ dolgainak, hogy megfeledkezzünk a "Krisztus testének”, — az ő Egyházának támogatásáról. Segits, hogy életünket szent Fiad Leikével összhangban formálhassuk. Az ő nevében. ÁMEN.

JANUÁR 17.

Olvasd : Márk. 12:41-44.

Power A. Róbert ;Missisipi).