Csendes Percek, 1953 (1. évfolyam, 1-6. szám)

1953-05-01 / 3. szám

“Áldjad én lelkem az Urat, és egész bensőm az ő szent nevét.”- Zsolt. 103:1.

Olvasd : Zsolt. 100, vagy Luk. 24:49-53,

Qj ONDÖLJÜNK Plutarchus hires mondására? “Átutazva a világon találhatsz városokat pénz, iskola, szinház nélkül, de sehol sem fogsz találni egy templomnélküli várost.”

Talán jó volna, ha megkérdeznénk magunkat. Hogyan megyek az imádság házába? Kötelességből, egykedvű és nemtörődöm lélekkel, vagy hálával és imádsággal lépek be az Ur tornácának kapuján?

Földi gondok, kételyek és félelmek gyakran meglepnek és elbontanak. Ilyenkor elveszítjük örömünket és úgy érezzük, hogy nem tudjuk mondani: “Minden jól van ezen a világon.”

De, ha földi örömök meghiúsulnak és elhagynak is, még mindig lelhetünk örömet, ha felemeljük szavunkat és szivünket dicséretben és imádságban Istenhez. Istennek őszinte és lélek szerint való tisztelete közben feltárul előttünk az Ö hatalma, szerelme, jósága és vigyázó gondoskodása. így nyerünk tartós békét, megelégedettséget és örömet.

IMÁDKOZZUNK:

Urunk, Téged imádva emeljük Hozzád szivünket. Hozzád száll hálaadó énekünk. Köszönjük mindenható Atyánk, hogy elküldötted Hozzánk a Te szent Fiadat, akinek nevében imádkozunk. Ámen.

MA EZEN GONDOLKOZZUNK:

“Boldog az, aki naponta hálaadó imában emeli fel szivét Istenhez.”

JUNIUS 8.

Neal J. Hardinné, háziasszony, (Virginia)