Csendes Percek, 1953 (1. évfolyam, 1-6. szám)

1953-05-01 / 3. szám

“Fogoly voltam és eljöttetek hozzám.” Máté 25:36.

Olvasd : Mái . 25:38-46.

J^ÉHÁNY HÓNAPJA két európai, menekült család érkezett városiunkba. Egyházunk hozatta át őket. Az idő múltával egyre több örömünk volt bennük, azt látva, hogy egyházunk és városunk népe milyen készséggel sietett segítségükre, hogy új otthonukat berendezzék és új életüket elkezdhessék, öröm volt látnunk, hogyan tűnik el lassanként életük gondja és terhe.

Ha a háború-sujtotta országok népeire gondolunk, úgy érezzük, hogy ők valóban “börtönlakók”, foglyok. Mindegy, hogy internáló táborokban vannak-e vagy az országútat járják, hajlékot keresve.

Most rájuk vonatkoztathatjuk Jézusnak azt a gondolatát: “Amennyiben megcselekedtétek eggyel az én legkisebb atyámfiai közül, velem cselekedtétek meg.” (Máté 25:40.) Mostani jótételünkkel “rabságukban” látogatjuk meg őket s teszünk jót velük Krisztus nevében.

IMÁDKOZZUNK:

Mennyei Atyánk, köszönjük azt a szivünkben felfakadó vágyat, hogy másokon segítsünk. Áldj meg bennünket, hogy jószivvel szolgáljunk másoknak és kérkedés nélkül tegyünk jót pusztán szeretetből, mint ahogy Krisztus is szeretett minket és önmagát adta értünk. Ámen

MA EZEN GONDOLKOZZUNK:

Isten szeretete oly nagy és oly gyöngéd, hogy mindenüvé, mindenkihez elér.

Thomas F. Henrik, nyomdász, (Connecticut)

JUNIUS 9.