Bogdányi Gábor, Fabiny Tamás, Prőhle Gergely szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 15 (2009). Különszám

Hozzászólások teológiai szemszögből - OROSZ GÁBOR VIKTOR: Jövőkép: az adventus és a futurum találkozása

Egyházunknak ezért értékei (a keresztény ember szabadsága, megigazulástan, felelősségvállalás, emberi méltóság, megváltástan, eszkatológia, hilaritás) konstruktív megszólaltatásával is felelősséget kell vállalnia az „egyének tömegeiért" azokban a döntési helyzetekben, amelyek elé nap mint nap kerülnek. Eközben természetesen kötelez bennünket a Szentírás és a teológiai hagyomány, amelynek értelmezése és öröksége átfogja, meghatározza a teológiai etika véleményalkotásának alapstruktúráit. Magában foglalja a világ keletkezését, az emberi cselekedeteket és az ember végességének és eszkatológikus távlatának jelenét, amely az ember újjászületésében teljesedik ki. Ezzel a teljességével transzcendentális többletjelentést állít a társadalom elé. Visszatérve az adventus fogalmához: az egyház az Isten által kinyilatkoztatott végső dolgok felől fogalmazza meg a valóságot, a végső dolgok felől szemléli az utolsó előttit. Ezért lehet a teológiai etikára úgy tekinteni, mint amely fogalmiságán keresztül és lehetőségeihez mérten transzcendálja a társadalomban megjelenő inherens tényeket, és koherens módon arra törekszik, hogy nagyobb összefüggésben helyezze el, coram Deo láttassa meg azokat. Életvezetés Az eddigiekből is adódik, hogy a spiritualitás mellett a stratégiában megjelenjen az életvezetés fogalma. Különösen indokoltnak tartom ezt az ifjúsággal kapcsolatban. Ez a konkrét „melléállásban" fejeződhet ki, abban, ha sikerül megfelelni arra a kérdésre: „Miként lehet boldog az életem?" Fontos, hogy legyenek ifjúsági házak, kávéházak, központok, de még fontosabb, hogy legyenek bennük olyan beszélgetőpartnerek (lelkészek, ifjúsági vezetők), akik valóban társakká válnak egy fiatalember életútjának bizonyos szakaszán. Ehhez elengedhetetlen, hogy ne csak kövekbe, hanem élő kövekbe is invesztáljon az egyház, és támogatást adjon munkatársainak önmaguk továbbképzéséhez (erre jó példa és hosszú évek óta folyó gyakorlat a mentálhigiénés képzésben való részvétel). Ehhez azonban szükséges az is, hogy egyházunkban az etikai és erkölcsi kérdésekben való jártasság, annak oktatása nagyobb jelentőséggel bírjon az eddigieknél. Fontos a spiritualitás és a tanítás tisztaságának megőrzése, ápolása, de legalább ennyire égető az erkölcsi kérdésekben adandó eligazítás és iránymutatás. 1 2009. február 26-ig a következő előadások hangzottak el: Varga Csaba: Egyházi jövőalternatívák - miért fontos stratégiában gondolkodnunk? Gáncs Péter - Smidéliusz Gábor - Szabó Lajos: Gyülekezet és ifjúság. Fabiny Tamás - Prőhle Gergely: Evangélikus jövőkép, prioritások. 2 Vö. Körtner, Ulrich: Evangelische Sozialethik. V&R, Stuttgart, 1999. 98-112. o. 3 Kapitány Balázs: A rizikótársadalom másfél évtizede. Szociológiai Szemle, 2002/1. 123-133. o. Jegyzetek