Bogdányi Gábor, Fabiny Tamás, Prőhle Gergely szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 15 (2009). Különszám

Hozzászólások teológiai szemszögből - FABINY TIBOR: A felnőttképzés jelenlegi és lehetséges formái egyházunkban

FABINY TIBOR A felnőttképzés jelenlegi és lehetséges formái egyházunkban

1 Az Elő kövek egyháza - Az evangélikus megújulás stratégiája című, 2008 júliusában készült mintegy tizenkét oldalas vitaanyag egy oldal terjedelemben foglalkozik az oktatás kérdéseivel. Az elaborátum kilencvenöt százalékban az evangélikus iskolák és a kollégiumok kérdését tárgyalja, amiről ismereteim hiányosak, így azokról nem kívánok szólni. A vitaanyagnak mindössze egy mondatát szeretném kiemelni: „Mérlegelni kell a szakképző iskolákra támaszkodó evangélikus felnőttképzési munkaág beindításának lehetőségét is." (6.3.3.1.) Nem feltétlenül a „szakképző iskolákra támaszkodó", hanem az egyházunkban azoktól függetlenül is beindított, illetve beindítandó különféle felnőttképzési ágakról, majd ezek koordinációjáról szeretnék szólni. Először egyházunk lelkészeinek képzését, a már létező és esetleg beindítandó kereteket, majd egyházunk világi tagjainak a képzését, a felnőttképzés, a továbbképzés tartalmi kérdését fogom érinteni, végül a testvéregyházak gyakorlatán tájékozódva egy intézet létrehozására teszek javaslatot, amely többek között az egyes felnőttképzési munkaágak koordinálására is vállalkozna. 1. A lelkészképzés és a lelkészek továbbképzése 1.1. A MAGYARORSZÁGI EVANGÉLIKUS EGYHÁZ ÉS AZ EVANGÉLIKUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM KAPCSOLATA A közelmúltban több fórumon is elhangzott, hogy „a teológia az egyház tudománya". A teológia nem olyan tudomány, mint a fizika vagy a történelem, tehát nemcsak az akadémián, a „tudásközösségben" van helye, hanem elsősorban a „hitközösségben", az egyházban. Természetesen a tudománnyal, a tudásközösséggel is napi kapcsolatban kell lennie. A háború előtt egyetemi szinten folyt a teológusképzés, a professzorok egy nagyobb universitasnak voltak a megbecsült oktatói. A kommunizmus az egymástól tudatosan elkülönített felekezetekbe kényszerítette a teológiát a „divide et impera" elv alapján, s ennek következtében a teológiai oktatás egyrészt elszigetelődött (mind a világi tudományoktól, mind a többi felekezet teológiájától), másrészt belterjes lett és provincializálódott. Ehhez a folyamathoz képest „egészséges visszarendeződés", hogy a teológiai akadémia Evangélikus Hittudományi Egyetemmé alakult rektorral, szenátussal és professzoraival „egyetemben". Igen ám, de egyházunk hittudományi egyetemének