Bogdányi Gábor, Fabiny Tamás, Prőhle Gergely szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 15 (2009). Különszám

Hozzászólások módszertani szemszögből - HAFENSCHER KÁROLY (ID.): Egy teológus a stratégiáról

HAFENSCHER KÁROLY (ID.) Egy teológus a stratégiáról Tisztelettel mondok köszönetet hittestvéreimnek, hogy felkerestek és megkértek véleményem nyilvánítására. Merészség válaszolnom ugyan 83 éves koromban, aki a múltat és közelmúltat 1945-től 89-ig és a mai napig jobban ismerem, mint ahogyan a jövő tervezéséhez hitelesen tudnék hozzászólni. Az elaborátum 2017-ig tervezi víziójának megvalósulását. Nyilvánvaló, hogy ez az idő a Luther-dekádban már nem az én nemzedékem ideje. Teológus vagyok, ezért nekem idegen az irat terminológiája, maga az alcím is a stratégia szó használatával. A sztratégosz kifejezés eredetileg hadászati jelentésű, és a belőle származó szavak hadvezért, katonai tábort, harci cselekményt jelentenek. A taktika a stratégiának egy részlete, konkrét környezetben való alkalmazása. Ugyanakkor tudom, hogy egyházunkban nemcsak teológusok vagy lelkészek élnek, hanem gyülekezeti tagok, akik nem görögül gondolkoznak, és számukra az egyház élete a gyülekezetben folyik, ott, ahol üzleti szférában, műszaki vonalon, értelmiségi szinten vagy falusi körülmények között élnek és gondolkoznak. A vitairat szóhasználata érthetőbb számukra, mint az én gondolkodásomban. A nyelvezet mutatja, hogy a szerkesztők mai lelkészekre és gyülekezeti tagokra gondoltak, és számukra nem idegen ez a fajta fogalmazás, sőt anyanyelvükön felül ezt a nyelvet beszélik. Magam részéről remélem, hogy az egész gondolkodásmód, ami a szövegben tükröződik, könnyen érthető az olvasók számára. Nekem az egyház nem egyszerűen „civil szervezet", ahogy sokan azonosítják, és ezzel súlytalanítják szolgálatát és gondolkodását. A társadalom vezetői még ezt a kifejezést sem fogadják el, hiszen tapasztaltuk, hogy az úgynevezett csúcsértekezleten az egyházak nem kaptak meghívást a többi „civil szervezet" között. A magam részéről, aki a legutóbbi zsinat első fázisában teológiai bizottságunk elnökeként vettem részt és a zsinat preambulumának 90%-ban szerzője és fogalmazója voltam, az egyházat még jogi keretben is teológiai alapúnak tartom. Ugyanakkor látom, hogy az egyházon belül is gyarapszik a jogi nyelv és a juridista gondolkodás. Ez az evangélikusoktól tulajdonképpen idegen, hiszen a római katolikusok és reformátusok esszenciális jelleget tulajdonítanak a struktúrának és az egyházjognak, nálunk azonban szekunder szerepet tölt be mindkettő. Luther nem volt jogász, biblikus teológus volt, nem is dicsekedhetett egyházjogi eredményekkel. A názáreti Jézus, amikor a farizeusokkal ellentétbe került, kora jogászaival, törvénytudóival vitatkozott, vagy a liberális szadduceusokkal folytatott párbeszédet és a főpapság ellen beszélt, de tiszteletre méltóan fogalmazott. Az egyházjog, stratégia és taktika minden lokális vagy regionális