Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 14 (2008) 1-2. sz.

Corpus evangelicorum - ROKAY ZOLTÁN: Carl von Linné és a teológia

ügyes intrikus volt, sok pénzt összekapart. Fia zsugori, tovább növeli a vagyont. Szeretőt tart. Felesége belebetegszik a bánatba. Halála előtt így búcsúzik tőle a férje: „Jó feleség voltál; remélem, nem éheztél és nem fagyoskodtál nálam." A cselédlány - Malderscreuz szeretője - később egy ütés következtében a lábán gangrénát kapott, gazdája pedig - a hűtlen férj - teljesen eladósodott.

61 Murraeus (f 1675) christinahamni lelkészt leváltatták ellenségei. Helyébe Carlberg udvari prédikátor kerül. Beköszöntő igehirdetése alatt Murraeus a folyosón prédikál, és átkozza Carlberget. Az utóbbi később aztán elveszít egy becsületsértési pört, és száműzetésre ítélik. Mire testvére, a göteborgi püspök kijárja számára a kegyelmet, Carlberg meghal.

62 Samuel Rogberg (1698-1760) smaalandi kerületi prépost az országgyűlésben nagyon agitált Brahe gróf (1722-1756) mellett. Amikor hazatért, a házában megtámadták; szélütést kapott, sohasem épült föl. Egyik útja során a hintójában halt meg.

63 Sirenius, södermanlandi (Strägnes) püspök igyekezett veje számára megnyerni a parasztságot. Ezért mulatságot rendezett, amelyre tizenkét utcanőt is meghívott. A parasztok közül többen nemi betegséget kaptak, a püspök pedig lejáratta magát az egész város előtt. Amikor Baronius lett az érsek, Sirenius a második helyen állt mint jelölt. Arra számított, hogy később elnyeri majd az érseki széket, de csalódnia kellett.

64 Petrus Ullén (f 1747) uppsalai teológiai tanár nagyon ravasz intrikus volt, ügyeskedéseit senki sem tudta kivédeni. Ihre professzor (1707-1780) a teológusok támogatására kidolgozott egy programot, amely az akadémiai tanács elé került. Ullén egy disputációs lakoma után ittasan érkezett meg az ülésre, ahol becsmérlő véleményt mondott Ihre programjáról. A megtámadott professzor egy szót sem válaszolt, de a következő ülésen jegyzőkönyvbe vetette: a múltkor azért nem nyilatkozott, mert Ullén részeg volt. Ullén nem bírta elviselni a szégyent: meghasonlott önmagával, és hamarosan meghalt.

65 Azokból a történetekből, amelyek a 18. századi svéd egyház életéhez, egyes szereplőinek viselkedéséhez kapcsolódnak, szándékosan közöltem bővebben. A válogatás így is eltörpül a ND-ban található elbeszélések számához képest. Arról egyébként nincs szó, hogy Linné ellenségesen viszonyult volna egyházához. Ez az érzésünk legföljebb azért támadhat, mert az iménti történetek szereplői egyházi, vagy legalábbis egyházi környezetből való személyek, s Linné az ő bűneiket sem hallgatja el. Más kérdés, hogy a tudósnak - részben erős egyéniségéből fakadóan - időnként éles összeütközése támadt egy-egy teológussal. Hite azonban szilárd maradt, s a ND-ban olvasható rémtörténetek sorozatát az alábbi szavakkal zárja: „Hála néked hatalmas, mindenható Isten, minden jóért, amit e világon velem tettél."

66 Ugyanazt a vallásos érzületet, meggyőződést akarta átadni fiának, amely őt magát is eltöltötte, s amelyről már volt szó. Ami a példák második említett csoportját illeti, ez azért érdekes, mert noha Linné házaséletéről nem tudunk meg belőle semmit, mégis megértjük az érzékeny téma ilyen részletes taglalását, ha hitelt adunk azoknak a rossz nyelveknek, amelyek szerint Lin-