Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 14 (2008) 1-2. sz.

Seminarium Ecclesiae - KICSI VALÉRIA: Keresztény közösségek Törökországban

<1 leminarium Qcclesiae tolikus Caritas próbál segíteni az Irakból menekült keresztényeknek. A menekültkérdés a szír keresztény szervezetek számára is komoly kihívást jelent, ugyanakkor érdemi segítséget állami támogatás hiányában nem tudnak nyújtani.

19 A kivándorlás nyomán napjainkban jelentős szír keresztény kolóniák találhatók Nyugat-Európában (főként Németországban, Svédországban, Svájcban) és az Egyesült Államokban.

20 Az európai diaszpóra létszámát 300-400 főre becsülik. 2001-ben az akkori miniszterelnök, Bülent Ecevit hazatérésre szólította fel a kivándorolt szír keresztényeket, s ekkor tizenhét család tért vissza Nyugat-Európából Délkelet-Anatóliába, hogy újjáépítse faluját. (Később mások is követték őket, így ma harminc-egynéhány családról van szó.) A visszatelepülök a kormányzóságtól segítséget is kaptak az újjáépítéshez. A földtulajdonlás körül azonban rendezetlenek a viszonyok, mert a török állampolgárságukat elvesztett szírek földjeit most kurdok birtokolják.

21 Ugyanebben a tartományban az is előfordult, hogy a szírek által elhagyott egyik faluban a házakat a kurdok elfoglalták, és a két templomból az egyiket mecsetté alakították. A templom és a többi elfoglalt ingatlan helyzete ma is rendezetlen. Ugyanakkor a most kormányon lévő Igazság és Felemelkedés Pártjának (törökül: Adalet ve Kalkmma Partisi, AKP) egyik képviselője a visszatelepülés kapcsán arról beszélt, hogy a szírek a későbbiekben esetleg autonómiát kívánnak elérni. (Ez az egységes Törökország számára rémálom.) A szír keresztények esetében az anyanyelvi oktatás megvalósítása több szempontból is komoly akadályokba ütközik. Az állam által támasztott adminisztratív nehézségeken kívül a nagyvárosokban a szórványhelyzet, délkeleten pedig a hosszú időn át érvényes szükségállapot jelentette a fő akadályt. Az arámi nyelvű oktatásra hivatalosan 1997 októbere óta van lehetőség. A törökországi római katolikus közösség (kb. 35 ezer fő)

22 jelentős része Ankarában él. A mintegy 15 ezer hívő tizenhárom plébániához tartozik. Lelkigondozásukat három egyházmegyés, valamint harminchárom szerzetespap végzi. Az isztambuli közösség hasonló nagyságú, de kisebb csoportok találhatók az ország különböző részein is.

23 Az isztambuli, ankarai és bursai apostoli helynök Louis Pelatre címzetes püspök, a helynökségi delegátus pedig Lorenzo Pirotto domonkosrendi szerzetes.

24 A hívek döntő többsége Törökországban élő külföldi állampolgár, így helyzetük jelentősen különbözik a görög, örmény és szír kisebbségétől. Ugyanakkor a katolikus egyháznak is hasonló jogi és adminisztratív nehézségekkel kell szembenéznie, mint a már említett egyházaknak. A közösség egyik mártírja Andrea Santoro, aki a nyolc-tíz fős trabzoni egyházközséget pásztorolta, és 2006-ban, a dán karikatúrabotrány idején ölték meg. (Egy dán lapban Mohamed prófétát ábrázoló karikatúrák jelentek meg, amelyeket különböző világlapok is átvettek, s amelyek a muszlim világ felháborodását váltották ki. Több országban erőszakos cselekményekre is sor került. Ekkoriban Törökországban is több katolikus papot megtámadtak.) A törökországi római katolikus egyház életének legjelentősebb közelmúltbeli eseménye a pápalátogatás volt 2006 végén. Az egyház jogi elismerése terén azonban nem történt áttörés.