Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 14 (2008) 1-2. sz.

Seminarium Ecclesiae - KICSI VALÉRIA: Keresztény közösségek Törökországban

A Magyarországi Örmény Egyház az ecsmiadzini székhelyű örmény apostoli egyház része. A liturgikus alkalmakra Budapesten, az Örmény Kulturális Központban kerül sor. A hazai örmények döntő többsége uniált örmény katolikus, templomuk (Örmény Katolikus Lelkészség) Budapest XI. kerületében, az Orlay utcában van. Ugyancsak ősi múltra tekint vissza a szír keresztény közösség. A szír keresztény kifejezést itt egyfajta gyűjtőnévként használom. A kereszténység egyik legrégebbi ágáról van szó, amely az idők folyamán több szakadáson ment keresztül, ezért számos felekezete van (pl. nesztoriánusok, szír ortodoxok és uniált szír katolikusok, kaldeusok). Közös sajátságuk, hogy liturgiájuk nyelve a sémi nyelvcsaládba tartozó szír, amely egy arámi dialektus. A szír felekezetek közül Törökországban az antiókhiai pátriárka (jelenleg IV. Ignatiosz) vezette Szír Ortodox Egyháznak van a legtöbb híve. A szír ortodoxokat (Jacobus Baradaeus 6. századi edesszai püspök után) gyakran jakobitáknak is nevezik. Az örményekhez, koptokhoz és etiópokhoz hasonlóan az ortodoxia azon ágához tartoznak, amelyet a huszadik század második feléig monofizitának tekintettek. Ma az a nézet kerekedett felül, hogy Krisztus istenségének különleges kiemelése az ő esetükben inkább csak hangsúlyeltolódás, de semmiképpen nem jelenti Krisztus emberségének tagadását. A szír ortodoxok hagyományosan Hakkari, Sirnak és Mardin tartományban éltek, mely vidékeken azonban a kurd népesség is jelentős volt. A két népcsoport az első világháború idején került kibékíthetetlen ellentétbe. Ugyanis a kurdok jelentős szerepet vállaltak az ún. szír genocídiumban, amely az örmény népirtással nagyjából egy időben történt. A Kaukázustól délre kibontakozó orosz támadás miatt az oszmán állam a szír keresztényeket az örményekhez hasonlóan ellenséges elemként kezelte, és úgy döntött, hogy Szíria belsejébe telepíti át őket. A viszontagságok és mészárlások következtében a kitelepítettek jelentős része életét vesztette. Az emberveszteségekről szóló adatok - ugyanúgy, mint az örmények esetében - igen eltérőek.

17 A főként Midyat és Mardin városok vonzáskörzetében élő szír ortodoxok legfontosabb központja Tur Abdin. Midyat közelében, Yayvantepe (szírül Kafro) falu mellett található Mor Gabriel (törökül Deyrulumu) - a világ egyik legrégebbi folyamatosan működő kolostora. Napjainkban a hívek nagyobb része már Isztambulba és más nagyvárosokba költözött. Az 1980-as évek második felétől, leginkább az 1990-es évek első felében tömegesen hagyták el szűkebb hazájukat a szír keresztények, miután a vidék a kurd szeparatista terrorszervezet (PKK) és a török kormányerők összecsapásainak színhelyévé vált. Egy másik nagy múltú közösség a kaldeus, vagyis a szír Káld Katolikus Egyház, amely azon nesztoriánusok leszármazottait tömöríti, akik a 16. század óta fokozatosan uniáltak Rómával, és elismerték Máriát istenszülőnek. Ősi szír nyelvű liturgiájukat azonban megtartották, és számos archaikus szokást is megőriztek. Törökországi központjuk hagyományosan Diyarbakír, ahol azonban már csak néhány kaldeus család él napjainkban. Árnyalja a képet az iraki menekültek megjelenése, akiknek döntő hányada ugyancsak kaldeus.

18 Az irakiak elsősorban a szomszédos arab államokban keresnek menedéket, de számuk Törökországban is több tízezerre tehető. Isztambulban a kaÜl