Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 14 (2008) 1-2. sz.

Corpus evangelicorum - SERES ISTVÁN: Zolnától a budai vérpadig

kapitányra. Már a felkelés első napjaiban írt levelek, jelentések is őt említik a kurucok egyik legismertebb emberének, az üldöztetésükről és elfogásukról fennmaradt beszámolók ugyancsak kiemelték Matolay szerepét. Csak néhány példát idéznénk ezek közül. Macskásy Farkas Károlyi-ezredbeli huszárkapitány április 30-i levele szerint a felkelők között „egy Matula Pál nevű thót" volt a nevezetesebbek egyike.

45 Az erdőhegyi csatát követő napokban kelt jelentések között Andrássy Zsigmond Csongrád vármegyei alispán azt írta, hogy „első volt közöttök Matula nevű ember, ki is azon Péró nevű pécskai kapitány mellet lakot strása mesterül". Ehhez hasonlót írt Klósz Mátyás is, aki szerint „Matula Pál tóth, ki írástudó és leghíresseb volt köztök, s annak előtte Pérónak fourirje lett volna". Nagyjából egybevág ezzekkel Orczy István levele, bár ő, tévesen sarkadi lakosnak titulálja: „Matula sarkadi (!) lakos paraszt, ki ennek előtte némely esztendőkkel Péró kapitánynak szolgálattyában lévelt".

46 Beleznay János szerint „Matula pedigh minden Factora volt Péró Rácz Kapitánynak", és Klósz Mátyás szerint is az elfogott Matolaynak volt „mindenekrűl legjob informatiója".

47 Spissits Sándor Károlyi-ezredbeli főhadnagy ugyancsak azt erősítette meg az öreg generálishoz írt jelentéseiben, hogy Péró kapitány korábbi írnokától, vagyis a felkelők között kapitányi rangot viselő Matolaytól lehet remélni, hogy a kínvallatás során alátámasztja az öreg kapitány bűnösségét.

48 Budán még június 8-án megkezdték Matolay kihallgatását, aki a kínvallatás során a fenti várakozásoknak megfelelően egyaránt beszámolt a Péróval való ismeretségéről és a felkelésben vitt szerepéről. Ugyanakkor a vallatok leginkább arra voltak kíváncsiak, hogy Péró tartott-e fenn kapcsolatot török alattvalókkal. Matolay ismert vallomásaiban erről meglehetősen sok szó esik, bár ezek alapján nem lehetett bizonyítani, hogy az idős tiszt valóban „correspondált" volna a törökökkel. Mindössze arra derült fény, hogy üzleti kapcsolatban állt velük, s többször vásárolt lovakat az Oszmán Birodalom területéről. Ugyanakkor a Csongrád vármegyei alispán által Károlyi Sándor parancsára a vármegyében élő törökországi görög kereskedők körében végzett tanúkihallgatások is alátámasztották, hogy az Oszmán Birodalomból valóban érkeztek Rákóczi készülődéséről szóló biztató híradások, illetve hogy a kereskedők szerint a törökök örömmel üdvözölték a felkelés kitörését. Azonban sem Matolayból, sem a többi fogolyból nem tudtak konkrét bizonyítékot kicsikarni arra vonatkozóan, hogy akár Péró, akár a felkelők kapcsolatot tartottak volna a törökökkel vagy a Rákóczi-emigrációval.

49 Matolay részletesen elmondta, hogy mikor tartózkodott Pérónál, és milyen kapcsolatban voltak egymással, viszont még a kínvallatás hatására sem tudott beszámolni arról, hogy a kapitány megbízatásából bármikor követségben járt volna külföldön vagy bárhol idehaza.

50 Természetesen a hatóságok a lakóhelyén is igyekeztek utánajárni Matolay szerepének. Amikor 1735. június 21-én a minisztertanács utasította a felkelésben érintett vármegyéket (Arad, Békés, Bihar, Csongárd és Heves) a lázadók vagyonának az összeírására, illetve azok házainak és lakásának bűnjelek, irományok céljából való átkutatására, Matolay nevét és hódmezővásárhelyi lakását külön is kiemelték.

51 Csongrád vármegye hatósága rögtön teljesítette a parancsot, és tüzetesen átkutatták Matolay vásárhelyi lakását, feleségét, Türes Annát pedig kihallgatták. A részletes vallomásra