Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 13 (2007) 3-4. sz.

Corpus evangelicorum - ID. FRIVALDSZKY JÁNOS: Trencsen megye múltjából (A rajeci völgy.)

ID. FRIVALDSZKY JÁNOS Trencsen megye múltjából A rajeci völgy a reformáció és a katolikus restauráció korában Rajec az egykori Trencsen vármegye zsolnai járásában, Zsolnától mintegy húsz kilométernyire délre, az északra tartó Rajcsánka patak völgyében található. Tanulmányom a rajeci völgynek csupán a felső vidékét, azaz Rajecet és környékét, a hajdani zsolnai járás déli felét érinti. A patak legfelső szakaszán, ahol a völgy összeszűkül, csupán három település található, s mindhárom a jobb parton: Csicsmány (Cicmany), amely Zljechó (Zliechov) filiája, és a 16. század elején a Rakovszkyak birtoka; Facskó (Fackov) Rajec filiája, s a besztercei uradalom részeként Podmaniczky-birtok; ellenben Frivald (Rajecká Lesná) már a lietavai uradalomhoz tartozik. Majd a völgy medencévé szélesedik: a jobb parton helyezkedik el Suja (Suja) és Gyurcsina (Durcina); a patak két partján terül el Rajec városkája; a bal parton egy oldalvölgyben fekszik Nagycserna (Velká Cierna) és Kiscserna (Mala Cierna); a patakhoz közelebb pedig Jaszenové (Jasenové) és Zbinyó (Zbiiíov); a jobb parton található Klecsén (Kl'ace): a felsorolt kisközségek mind Rajec filiái és a lietavai uradalom részei. A jobb parton található Rajecfürdő (Rajecké Teplice) és Poluzsje (Poluvsie), valamivel távolabb Konszka (Konska) és Sztránszké (Stránske), valamint - a pataktól jóval messzebb, de ugyancsak a jobb parton - Kunyerad (Kuherad) és Kővágás (Kamenna Poruba): az említett községek a középkorban Sztránszké filiái. Másrészt Konszka és Sztránszké a lietavai uradalom része, a többi falu kisebb uraságok birtoka. A települések többségükben szlovák nyelvűek voltak, az eredetileg német telepítésű Frivaldon azonban a német szó járta. Rajec a 14-15. században igen jelentős hely volt, lényegesen jelentősebb Zsolnánál is. Már a 14. században is találunk a bécsi egyetem hallgatói közt rajecieket. Kosztka Miklós 1529-ben I. Jánostól, majd - addigi ura ellenségéhez pártolva- 1534-ben I. Ferdinándtól kap adománylevelet a lietavai uradalomra. A Zápolya- és Habsburg-párti erők ezután egészen 1545-ig hadakoztak ezen a vidéken. A háborúban több település elpusztult, az eseményeket Rajec is megsínylette.

1 Egyházigazgatási szempontból az egész vidék a nyitrai egyházmegyéhez tartozott. A tárgyalt időszak kezdetén temploma csupán Frivaldnak, Ra-