Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 13 (2007) 3-4. sz.

Seminarium Ecclesiae - TÖRÖK PÉTER: Az új vallási mozgalmak és a családi kapcsolatok kérdései (Problémacentrikus megközelítés)

Megoldási javaslatok A legjobb megoldás természetesen a védekezés, a prevenció. A szakemberek ennek három formáját ajánlják - a primer, szekunder és tercier prevenciót -, holott ezek közül a tényleges megelőzés csak a primer prevenció. Éppen ezért ezzel kissé részletesebben foglalkozom majd. A primer prevenció A primer prevenció feladatai közé tartozik az egészséges személyiség és csoportközösségek kialakítása, érlelése, beleértve a családokat is. Az egészséges személyiség, főleg hajói funkcionáló csoportháttérrel is rendelkezik, nem fogja keresni az új vallási mozgalmak társaságát. De ide tartozik a megfelelő ismeretnyújtás is, mind az új vallási mozgalmakról, mind pedig az egészséges családról, annak működéséről. Ez utóbbi sem egyszerű, hisz a szakemberek sem értenek mindig egyet az egészséges család mibenlétéről. Afelől pedig végképp nincs egyetértés - valószínűleg a politikai felhangok miatt -, hogy szükséges-e egyáltalán védeni a családot mint „intézményt".

32 Hasonlóképp nehéz az új vallási mozgalmakról ismereteket átadni. Egyesek - főleg az érintettek - nagyon fontosnak tartanák. Ugyanakkor a közömbös többség, illetve a vallási szabadságjogokat nagymértékben hangoztató és főleg az új vallási mozgalmak esetében azokat harcosan védő politikai körök hatására állami ismeretnyújtás a mai napig nem jöhetett létre.

33 Az ilyen irányú civil kezdeményezések pedig többnyire csak elszigetelt kezdeményezések maradtak, a közvélemény mit sem tud róluk.

34 Tudomásom szerint az egyetlen folyamatosan működő, intézményi háttérrel rendelkező magyar nyelvű, de nem magyar eredetű ismeretnyújtó szervezet az Apológiái Kutatóközpont, amely a kaliforniai székhelyű Centers For Apologetics Research (CFAR) felekezetközi hitvédelmi kutató- és oktatóközpontok nemzetközi hálózatának a része.

35 Bár az e központ által szolgáltatott adatok eddig meglehetősen korrektnek bizonyultak, egyesek azt kifogásolják vele szemben, hogy hitvédelmi beállítottságából adódóan objektivitása megkérdőjelezhető. Felvetődhet az a megjegyzés, hogy Magyarországon az „egyházak" bej egyeztet (het)ik magukat a megfelelő bíróságokon. Való igaz, csakhogy ez az aktus egyrészt formalitás, másrészt önmagában semmiféle információértékkel, főleg pedig megbízhatóval nem szolgál. A hitelveket nem kérik be, a tagság létszámáról megbízható adatot nem állapítanak meg, a tényleges hitéletről pedig még annyit sem rögzítenek.

36 Jelenlegi formájában a bejegyzés egy bürokratikus aktus, ráadásul a hozzá nem értés következtében olyan átgondolatlan aktus, amely változtatás hiányában hosszú távon teljesen el fog lehetetlenülni, vagy legalábbis a feleslegesség iskolapéldájává válik. A Fővárosi Bíróságon 2005 decemberében nyilvántartott 345 „valaminek" gyakorlatilag a fele egy vallási entitás részét képező szervezeti egység volt.

37 Más szóval az „átlagember" számára a bejegyzési nyilvántartás önmagában semmiféle iránymutatással sem szolgál. Arra pedig végképp alkalmatlan a bejegyzés, hogy egy adott vallási entitásról tudjon meg belőle valamit az ember. Pluralista demokráciában ez természetesen nem is az