Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 13 (2007) 3-4. sz.
Seminarium Ecclesiae - TÖRÖK PÉTER: Az új vallási mozgalmak és a családi kapcsolatok kérdései (Problémacentrikus megközelítés)
A szakirodalom többségében tehát az új vallási mozgalmak kezdeteként megjelölt dátumok „közös nevezője" a II. világháború utániság. Egyesek talán azt gondolnák, hogy a volt szocialista országokban a kezdő dátumnak inkább 1990-nek kellene lenni. Tény, hogy nagy számban 1990 után jelentek meg térségünkben ilyen irányzatok, de az is tény, hogy már azelőtt is beszivárogtak hozzánk új vallási mozgalmak, illetve a kommunista időkben is alakultak új vallási entitások. Hazánkban ez utóbbiak közül a legismertebb a Hit Gyülekezete. A külföldről jöttek közül pedig meg kell említenünk a Krisna-tudatúakat és az Egyesítő Egyházat, amelyek már 1990 előtt is működtek nálunk. 14 Mindezt összevetve, hazánkban egy vallási entitás akkor számít újnak, ha jelenlegi formájában 1945 után jelent meg, illetve kezdte újra működését. A már említett Kirsna-tudatúakon és az Egyesítő Egyházon kívül a legismertebb, illetve esetenként a leghírhedtebb új vallási mozgalmak a Szcientológia Egyház, a Család vagy korábbi nevén Isten Gyermekei, az Ananda Márga, a Landmark, vagy ahogy ma hívják, a Forum, a Divine Light Mission, a Transzcendentális Meditáció, a Sokká Gakkai, valamint a különféle újpogány - sámánista, sátánista és boszorkány - csoportok. Ezek közül a Forum kivételével mindegyik megtalálható hazánkban is. De milyen hatással vannak ezek a családra? Ennek elemzéséhez szükséges egy vizsgálati keret 15 felállítása. Vizsgálati keret: hagyományos életciklusok és az SFD-modell A családi élet vizsgálatához több tudomány is használja az úgynevezett hagyományos családi életciklus felosztást, amely függetlenül attól, hogy 7, 8 vagy 9 szakaszt különít el, ezeket mind a gyermekek születéséhez, fejlődéséhez igazítja. Laszloffy szisztematikus családfejlődési modellje (SFD) viszont a családi élet folyamat jellegét, az abban megjelenő stressz és krízisek univerzalitását, valamint a családok többgenerációs jellegét hangsúlyozza. Vizsgálódásomhoz érdemes a hagyományos életciklusok és a szisztematikus családfejlődési modell kombinációját használni. Az első ugyanis keretet ad, a második viszont jobban fókuszál a család helyzetére, konfliktusaira, kríziseire és szükségleteire. 16 Ezek alapján 7 fázisról beszélhetünk: 1. az udvarlás, 2. a házaspárrá válás időszakáról, 3. a szülőség kezdetéről, 4. a családi élet középső szakaszáról, 5. a gyerekek kirepüléséről, 6. a nyugdíjas- és öregkorról, valamint 7. a veszteségek koráról. Nem különálló fázisként, de szólni kell még a generációk közti kapcsolatokról is az SFD-modell sajátságaként. Minden fázisnak megvannak a maga szisztematikus fejlődési lépései, beleértve az ott fellépő kríziseket, problémákat is. A továbbiakban az egyes fázisok jellemzőinek ismertetésére alapozva elemzem az új vallási mozgalmakban jelentkező családdal, házassággal kapcsolatos problémakört. Mielőtt azonban erre rátérnék, általánosságban szólni kell a hazánkban lévő új vallási mozgalmak családdal kapcsolatos tanításáról. 2002-2003-ban lehetőségem nyílt a vallási mozgalmak vezetőivel folytatott beszélgetés során rákérdezni az entitás által elképzelt, tanított és elvárt ideális erkölcsi magatartásra, amelyet nyolc kérdéssel vizsgáltam. 17 Ezek a következőkre tértek ki:
