Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 13 (2007) 1-2. sz.

Thesaurus Ecclesiae - KISS MELINDA: Síremlékek Sopronban

a sírkőfalhoz csatlakozó építmény a Gálffy-sírbolt legközelebbi rokona. Feliratos lapját a falhoz állítva helyezték el. Oldalai mentén a fülkagylószerűen csavarodó indák közé levélmotívumok ékelődnek. A fülkagylódíszítést is alul-felül kis párkánnyal elválasz­tott kunkorodó levelek határolják. Az egyenes párkánnyal lezárt sírlap fölött találjuk a nemesi címereket. Az Egg-síremlék formai jellemzői alapján az 1680-as évtized első éveire datálható. Ez az időszak különösen jelentős volt a város számára, hiszen 1681-ben Sopronban ült össze az országgyűlés. Esterházy Pál grófot, Sopron megye főispánját nádorrá vá­lasztották, és ugyanekkor koronázták meg I. Lipót feleségét, Eleonórát. Bár a törvény­hozás már katolikus többségű volt, a város elérte az evangélikus vallásgyakorlat továb­bi fenntartását. Nagy szerepe volt ebben a protestáns államok bécsi követeinek, akik Sopronba jártak át istentiszteletre. Érdekes adalék, hogy a protestáns országgyűlési követek Sowitsch Ábrahám kereskedő és egyházi gondnok (Kirchvater) kisutcai (ma Pó­csi u.) pajtájában istentiszteleteket és megbeszéléseket tartottak. Sowitsch Ábrahám már 1674-ben küldöttként képviselte a várost és a gyülekezetet az uralkodónál. Kora barokk jellegű, különösen díszes síremléke maradt fenn; valamivel 1696 után készült (V. melléklet; 9. kép). Az eddig tárgyalt nemesi síremlékek mellett a most bemutatásra kerülő polgári sír­kövek is egyértelműen tükrözik az elhunyt gazdagságát, a városi társadalomban elfog­lalt helyét, rangját. A Sowitsch-síremlék felépítésében követi késő reneszánsz elődeit, de a motívumok lecserélődnek, a fülkagyló és az inda helyébe a csavart oszlop és az akantuszdísz lép. A sírkő csavart oszlopainak mélyedésében levélfüzér fut körbe, az akantusz pedig teljesen körbefonja az emléket, az íves záródású timpanon fölött is folytatódik. A címer helyét feszület foglalja el, talán Sowitsch egyházi szolgálatára utalva. A síremlék reprezentatív felépítéséből arra következtethetünk, hogy az elhunyt köztiszteletben álló polgár volt, aki a város közügyeiben is tevékenyen részt vett. 16 Névrokona a szintén nagyrabecsült Sowitsch Kristóf'lelkész (tl692). Az ő síremléke is e kora barokk csoport tagja (VI. melléklet; 10. kép). Sowitsch jogot és teológiát tanult Königsbergben, majd 1651 -ben avatták fel soproni lelkésszé. 1674-75-ben ő és lelkész­társa, Barth János Konrád kénytelen volt száműzetésbe vonulni a közeli Kismartonba. A város viszonylag hamar elérte, hogy a lelkészek visszatérhessenek. Hazaérkezésük után már a mai evangélikus templom helyén épült első fatemplomban kezdhették meg szolgálatukat. 17 Sowitsch Kristóf síremlékének csavart féloszlopain - egyedüli példaként - gyü­mölcsfüzér fut körbe. A sírlap feszületének tengelyvonalában a botra csavarodó érckí­gyó szimbóluma jelenik meg. Sowitsch Kristóf és Ábrahám síremlékének különlege­sen díszített csavart oszlopai katolikus barokk oltárok hatását tükrözik. A csavart oszlop temetői emléken való használata egyedülálló, ezért magyarázatra szorul. E sajátos díszítőelem a jezsuiták közvetítésével terjedt el, és valószínűleg általuk hatott Sopronban a protestáns körre. Talán legkorábbi helybeli emléke a jezsuiták Szent György-templomának keresztelőkápolnájában látható. A hazai jezsuita templo­mok berendezésein a csavart oszlop a 17. század végén kezd elterjedni (Lőcse). Nyuga­ton, német területeken ugyancsak a jezsuita templomok részeként, de már sokkal

Next

/
Thumbnails
Contents