Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 13 (2007) 1-2. sz.

Thesaurus Ecclesiae - KISS MELINDA: Síremlékek Sopronban

korábban megjelenik (például a paderborni jezsuita templom főoltára).

18 Az említett síremlékek felállítása után néhány évvel Sopronban elkészül a Fő téri Szentháromságszobor, amely a magyarországi barokk szobrászat fontos alkotásának tekinthető, hiszen itt alkalmazták először a csavart oszlopot a köztéri szobrászatban. Sowitsch Kristóf lelkészként ugyan sok megpróbáltatáson ment keresztül, síremlékén mégis a jezsuiták által terjesztett oszloptípus egyik változatával találkozunk. Bár a lábazaton változatlan formában szerepel a gyümölcscsokor és az indadísz, az ellentmondást ezek sem oldják fel. Úgy tűnik, a jezsuita befolyás erős hatást gyakorolt elsősorban Sopron gazdagabb polgáraira, hiszen további hat síremléken találkozunk a szőlő- vagy levélindával körülfont csavart oszlop motívumával: Jaroslaus von Steinbach főhadnagy (f 1693) és Magdalena Elisabeth von Pistori exuláns (f 1697) síremlékén az előbbi, Sowitsch Ábrahám ("f 1696), aHerberstein grófnők ("JT697,1702), SobitschPál János patikus (fi706) és Pamer György nemes (fi706) síremlékén az utóbbi motívum szerepel. Kérdés, hogy az új stílus átvételében mekkora szerepe lehetett a polgári igények megváltozásának. A gazdagabb réteg körében jelentkező reprezentációs igény nemcsak a síremlékszobrászatban figyelhető meg, hanem a lakóházak mind külső (homlokzatalakítás), mind belső (stukkódíszítés) díszítésében is. A díszesebb épületszobrászati elemek először az 1676-os tűzvész után tűnnek föl, jeléül annak, hogy a közvélemény már kezd megbarátkozni velük. A késő reneszánsz formavilág a vallási meggyőződésnek is kifejezőeszköze volt; hirtelen megszakadását egyrészt a katolikus egyház erőfölénye, másrészt a társadalmi igények megváltozása okozta. A csavart oszlopon kívül a szőlőindával vagy levélfüzérrel körülfuttatott sima oszlop típusát is a köztéri szobrászat honosította meg a környéken. Formai előzménye azonban az oltárokon keresendő. Már az 1630-ban felszentelt kismartoni ferences templom főoltárán is levélindával körülfont oszlop jelenik meg.

19 A szőlőindás oszlop mind a Vulka patak völgyében (Burgenland), mind Sopron környékén a 17. század hatvanas éveitől vált a köztéri szobrászatban általánosan alkalmazott motívummá.

20 Hasonló díszítés jelenik meg Häuser Anna (fl699) bábaasszony sírkövén is (11. kép). A féloszlopokat szigorú szimmetriában fonja be a szőlőinda. A felül fülezett, alul ívesen kikerekített sírlap felületét egészen kitölti a szöveg: Sopronban ez szinte páratlan megoldás. Hauser Anna Csehországból származó egyszerű bábaasszony volt, de köztiszteletben állt a városban. A terjedelmes, néhol versikékkel tűzdelt sírfelirat is erről tanúskodik (VII. melléklet). Az oszlop mellett a már említett akantuszornamentika is a korai barokk sírköveken jelenik meg. Találkoztunk vele Sowitsch Ábrahám síremlékén is. A soproni gyűjtemény őriz egy olyan reprezentatív emlékművet, amelyen oszlop ugyan nincs, akantuszdíszítménye azonban annál figyelemreméltóbb. Reichenhaller Richárd polgármester (tl694) sírköve kiemelkedik a többi emlék közül gazdag faragású, különleges akantuszornamentikájával

21 (12. kép). A sűrűn tagolt, burjánzó, tüskés levelek inkább a 18. század első évtizedében készültek, míg a feliratos lap valószínűleg még 1695 körül. Az akantuszlomb, amelyet az Itáliát megjárt északi mesterek hoztak magukkal, a 17. század végétől jó fél évszázadig uralkodott az európai ornamentikában. A jelentősebb