Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 13 (2007) 1-2. sz.

Thesaurus Ecclesiae - KISS MELINDA: Síremlékek Sopronban

KISS MELINDA Síremlékek Sopronban A soproni Deák téren álló Lenek-villa kertjében 2007 őszétől újra látható lesz az a síremlékegyüttes, amelyet a város régi evangélikus temetője őrzött meg az utókornak.

1 Nagy kincse a városnak ez a gyűjtemény: páratlan művészeti, műemléki értékén túl helytörténeti, vallástörténeti és társadalomtörténeti fontossága is kiemelkedő. Az említett diszciplínák együttes vizsgálata pedig számos - eddig ismeretlen - összefüggésre deríthet fényt. Az egykori temető az evangélikus líceum mögött terült el. Amikor a 20. század elején fölszámolták, a város műkedvelő kutatói egyszeriben fölfigyeltek a több évszázados polgári és nemesi síremlékekre. Bunker János Rajnáid néprajzkutató Rách Ferenc városplébános segítségével kibetűzte a nehezen olvasható sírfeliratokat, amelyeket később Csipkés Kálmán rajztanár és múzeumőr jegyzett le. A kézirat jelenleg a Soproni Múzeumban található. A síremlékek méltó elhelyezése céljából 1912-ben állami támogatással megvásárolták a Lenek-villát, amelynek magas téglakerítése és az idecsatlakozó régi városfal eszményi helyet biztosított a szándék megvalósításához.

2 A régi evangélikus temető síremlékein kívül a Szent Mihály-templom sírkertjének néhány díszes, ám sajnos töredékes protestáns emléke is a Lenek-villába került. Ez utóbbiak jelenleg az épület pincéjében és a múzeum raktárában várnak a restaurálásra. így a szabadtéri kiállításon még nem tudjuk őket bemutatni, de nem szabad megfeledkezni róluk, hiszen a gyűjtemény legkorábbi, 1640 és 1674 közötti darabjai. A Szent Mihály-temetőből fennmaradt három díszes emlék, amelyeket még eredeti helyükön és állapotukban mutatnak be az 1906-ban készült fotók:

3 Weltz Szidónia (f 1659) és Stemindl von Weltz (fi673) kettős síremléke, valamint AuerspergJakabné (1T663) és Roggendorf Györgyné (ti673) sírköve (I. melléklet; 1-2. kép). Mindhárom emlék olyan osztrák alattvalók számára készült, akik az örökös tartományokból települtek át Sopronba, miután II. Ferdinánd 1625-ös rendelete kitiltotta Ausztriából a protestáns nemeseket. Ebben az időben Pozsony és Sopron nagy számban fogadott be exulánsokat.

4 Az említett sírkövek közös formai jellemzője a hasonló architektonikus