Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 12 (2006) 3-4. sz.
Seminarium Ecclesiae - SZARKA MIKLÓS: Lelkészházasságok válsága és gondozása
utának arra kell vigyáznia, hogy a válás elhatározásában a fél vagy a felek szabad akarata érvényesüljön, mert ez az ő döntésük. Ilyenkor a lelkigondozó nem siettethet és nem késleltethet. De ne ő mondja ki, hogy vége: ezt mondják ki a felek. Ha a lelkigondozó munkáját Isten Lelkének erőterében végzi, érzékeli Isten Lelkének vezetését; átélhet csodákat drámák nyomán, és átélhet drámákat - csodák nélkül. A menthetetlen házasságok előzetesen termő, rosszat sejtető gyümölcse: a paráznaság (Jézusnál ez az egyedüli válóok: Mt 5,32), néhol sorozatban, és a hitetlen fél távozása. Ez azonban még nem bizonyítéka annak, hogy a másik fél Istenben élő ember, és hogy áll rá az ige: Ha pedig a hitetlen házastárs válni akar, váljék el, nincs szolgaság alá vetve a hívő férj vagy a hívő feleség az ilyen esetekben. Mert arra hívott el minket az Isten, hogy békességben éljünk. (lKor 7,15) Mindezek felett e sorok írójának biblikus hitvallását Pál fogalmazza meg, házasságról és egyedüllétről szólván: mindenkinek kegyelmi ajándéka van Istentől - kinek így, kinek amúgy (lKor 7,7b). Nem a házasság karizma, „kegyelmi ajándék", hanem azok a képességek minősülnek karizmának, amelyek alkalmassá teszik az embert a házasságra; de az egyedüllét méltó, tartalmas megélése ugyancsak karizmákat - noha más természetű karizmákat - feltételez. Igen, vannak karizmatikus Aquillák és Priscillák, és vannak karizmatikus Pálok és nursiai Benedekek - ha nem is a karizmák és talentumok olyan szintjén, amelyen ők éltek. Vagyis a házasság kérdéskörét is a kegyelem felől kell szemlélnünk, ellenkező esetben a jézusi szó (amit Isten egybeszerkesztett, ember el ne válassza) negatív értelemben válhat törvénnyé. Összefoglalva a következő mondathoz fűzőiteket: „O már beadta a válóperes keresetet, de én nem akarok válni" - lehet, hogy ez a „patthelyzet" feloldhatatlan, de előfordulhat, hogy van kiút belőle. Nincs olyan ige és olyan törvény, amely lelkészek házasságát a fenti biblikumon túl külön szabályozná. Vannak gyógyítható válságai a lelkészházasságoknak, de vannak gyógyíthatatlanok is. Ki kell tehát mondanunk: egy-egy lelkészházaspár-kapcsolatban is lobbanhatnak olyan magasra az indulatok lángjai, hogy a válás mint megoldás komolyan szóba jön. Lehet, hogy az indulatok heves lángjai erősebb tüzet mutatnak a valóságosnál, de lehetséges, hogy a tűz már olthatatlan. Ilyenkor nem az égő ház mentendő, hanem az ember, az egyén az égő házból. 30 Melyek a segítségnyújtás lehetőségei? Bár e tanulmány olvasója számára nyomasztó lehet, hogy a lelkészházasságok válságelőjeleiről, válságairól és konfliktusairól szóló rész ilyen hosszú, de hangsúlyozom: a terápiás lehetőségekről a következőkben ugyanolyan terjedelemben esik majd szó, mint a diagnózis által feltárt tünetekről. Ebben a fejezetben a terápiás lehetőségek felsorolása és részletezése előtt e lehetőségeknek pusztán a summázatát próbálom meg közreadni, részben az érdeklődés ébren tartása, részben pedig a terápiás fogalmak előzetes tisztázása érdekében. Egyébként pedig lelkigondozásban, terápiában, segítésben, párok-családok gondozásában alapvető szabály, hogy a tágabb értelemben vett terápiás folyamat a diagnóziskészítés vagy a fókuszkeresés első perceitől kezdődik. Ha a befogadás kölcsönös a segítő terapeuta és a páciens között, a páciens már reménykedve
