Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 12 (2006) 3-4. sz.

Corpus evangelicorum - CSOMORTÁNY LEVENTE: A Magyarországi Evangélikus Egyházországos székházának építéstörténete

CSOMORTÁNY LEVENTE A Magyarországi Evangélikus Egyház országos székházának építéstörténete A török idők után az Üllői út - a Váci, Kerepesi, Soroksári úttal együtt - az újjáéledő Pest egyik fő közlekedési útja lett. Melléke azonban - az említett utak környékéhez hasonlóan - kissé lassabban épült be, mint a központi városrész. Az a telek is sokáig üresen maradt, amelyen ma a Magyarországi Evangélikus Egyház országos székháza áll. Az Üllői út 24. - Szentkirályi utca 51-53. alatti épületegyüttes történetének kutatása komoly tévedéssel indult. Bierbauer Virgil a pesti építőmesterek 1809 és 1847 közti munkásságát tárgyaló tanulmányában a Szépítő Bizottmány 8657-es tervcsomagjának anyagát az Üllői út 24. alatti épület földszinti és emeleti részének építésére vonatkoztatta. Úgy vélte, hogy az 1838-ban épült lakóházat Pollack Mihály tervezte gróf Károlyi György számára. Bierbauer a tanulmányhoz mellékelt térképen meg is jelölte a házat a Pollack munkáit feltüntető piros színnel, holott a vélt és a valódi telek alakja nem egyezett - nem egyezik - meg, így az említett ház eleve nem épülhetett az Üllői út 24. alá. Genthon István - aki Magyarország műemlékjegyzékét nagyrészt korábbi írások alapján állította össze 1951-ben - kritika nélkül átvette Bierbauer megállapításait. Zádor Anna 1960-as Pollack-monográfiája - immár helyesen - az SZB 8657. számú tervcsomagot az Üllői út 17. - Erkel utca 19. számú sarokházzal azonosította. Álláspontjának helyességéhez nem férhet kétség, ugyanis a máig álló ház megfelel a terveknek, ráadásul az 1920-as évekig az ingatlan a gróf Károlyi György által alapított hitbizomány részét képezte. Vagyis az Üllői út 17. - Erkel utca 19. alatti épületet valóban gróf Károlyi György terveztette Pollack Mihállyal, mégpedig 1840-ben, a Károlyi család tisztviselői számára. A ház egyemeletes, két lépcsőházas klasszicista saroképület, s az Üllői úti homlokzat földszinti részének tagolását kivéve teljesen a tervek szerint épült. Ma látható második emeletét az első emelet kialakításának részleteit követve építették rá 1870-ben Ybl Miklós tervei alapján. Zakariás G. Sándor a Budapest építészeti emlékeiről szóló 196l-es könyvében az Üllői út 24. szám alatti épületet - feltehetőleg Zádor Anna megállapításai alapján - immár Pollack nevének mellőzésével írja le, ám a szemlátomást historizáló épületet továbbra is klasszicista műként határozza meg. A Budapest Fővárosi Levéltár iktatókönyveinek alapján úgy véli, hogy a második szint egy korábbi, egyemeletes klasszicista alkotásra épült toldás.

1 Budapest Főváros Levéltárában az Üllői útra néző épület tervrajzai nem maradtak fenn. Az idevonatkozó első két adat Pest város Építő Bizottmánya iratainak iktatókönyvében található meg. Az első bejegyzésből megtudjuk, hogy a telken már van lakóház, amelyre az építtető, Farkas Mihály az itáliai származású Felix Buzzival - magyaET/t