Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 12 (2006) 3-4. sz.

Corpus evangelicorum - KURDI KRISZTINA: Egy cipszer lelkész Galíciában

oldalt tett ki.

36 Egy-egy fejezet leírta az adott kerület történelmét, népességét, mezőgazdaságát, kereskedelmét, iparát, termékeit, mindezt statisztikai adatokkal alátámasztva. A tankönyvnek szánt mű születésének körülményeiről két levelet találhatunk a hagyatékban, amelyek az egyik bécsi könyvkiadótól érkeztek. Az elsőből kiderül, hogy a kiadó már 1808-ban tervbe vette, hogy megjelenteti Magyarország vármegyéinek és Ausztria kerületeinek statisztikai adatokkal kiegészített leírását, de a tervet egyelőre leszűkítette Galíciára és Bukovinára. Ha Bredeczky ezt a munkát vállalja, az illetékes hatóságoktól megkap minden segítséget. „Ez egy még másoktól nem taposott út lenne arra, hogy az államnak fontos szolgálatot tegyen, hogy magának dicsőséget szerezzen és hogy a ministernek, valamint őfelsége tanácsosainak és mindenkinek, akinek a nyilvános ügyek intézésében része van, figyelmét felkeltse."

37 A folytatásban arról is ír a kiadó, „...hogy már egy fontos államférfinak benyújtották ezt a tervet; és az uralkodónak, János főhercegnek és Galícia kormányzójának lehetne ajánlani a művet, amely sok statisztikai táblázatot hozna, térképeket, tájképeket, rajzokat és adatokat". A levél felhívja Bredeczky figyelmét arra, hogy Kofü kormánytanácsos hagyatékában nagy mennyiségű, a témára vonatkozó jegyzetet, rajzot találhat, amelyeket felhasználhatna munkájához. A levél azzal zárul, hogy a kiadó tervei között szerepel egy Galíciáról szóló díszkiadvány is, amely Voyage Pittoresque durch Galizien und die galizischen Carpathen címmel jelenne meg, Sajnos nem tudjuk, mi lett a könyv, illetve a tervezet sorsa: sem Bredeczky hagyatékéban, sem a bécsi Studienhofkomission anyagában nincs nyoma annak, hogy a művet kiadták volna; ami - elnézve a sok-sok előkészületi munkát, a kiadó sürgető leveleit meglehetősen furcsa végkifejlete a történetnek. Szintén 1809-ben jelent meg Bredeczky tollából a Kurzer Umriss der biblischen Geschichte des alten und neuen Testaments, amely nem tudományos, inkább népnevelő céllal készült. Valójában protestáns olvasókönyvnek szánta, mivel galíciai egyházlátogatásai alkalmával megtapasztalhatta, mennyire hiányoznak a jó színvonalú oktatáshoz szükséges iskolai olvasókönyvek.

38 Ugyanebben az évben jelent meg Bredeczky egyik legfontosabb műve, a Reisebemerkungen über Ungern und Galizien. Mint a cím is jelzi, azokat az észrevételeit, benyomásait örökítette meg a szerző, amelyeket utazásai során Magyarországon és Galíciában szerzett. Mint minden utazási irodalmat, ezt a művet is forráskritikával kell kezelnünk. Műfaját tekintve leginkább az enciklopédikus útleírás műfajába tartozhatna, amely egy másik típus, a lexikográfiái-topográfiai útleírás „továbbfejlesztett" változata. Mindkét esetben a felvilágosodás korának tipikus termékéről van szó: az utazó csupán megfigyelőként van jelen, s hatalmas mennyiségű adatot gyűjt össze a vizsgált ország vagy országok lakosságáról, gazdaságáról, földrajzi és természeti kincseiről. A felvilágosult reformabszolutizmus céljai között az is szerepelt, hogy enciklopédikus alapossággal felmérjék az országot a közigazgatás és a kormányzás ésszerűsítése érdekében.

39 Az enciklopédikus, leíró szándék Bredeczky művére is jellemző, mindemellett a Reisebemerkungen a tanulmány-útleírás (Berufreisen) és a hivatalviselő (Funktionsträger) útleírása sajátságait is hordozza.

40 Egészében véve a mű mégsem sorolható be egyik emlí-