Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 12 (2006) 1-2. sz.
Corpus evangelicorum - RAINER VOIGT: Enno Littmannélete és munkássága
Littmann, Enno - Krencker, D.: Vorbericht der Deutschen Aksumexpedition. Berlin, 1906. Manassewitsch, B.: Die Kunst die arabische Sprache durch Selbstunterricht schnell und leicht zu erlernen. Leipzig, 1880. Meyers Konversations-Lexikon. 1-18. 4. kiad. Lipcse, 1885-1891. Oldenburg, Hans F.: Enno Littmann. Deutsche Biographische Enzyklopädie. 6. 1997. 428. o. Orientalistische Studien. Enno Littmann zu seinem 60. Geburtstag [...]. Hrsg. v. R. Paret. Leiden, 1935. Paret, Rudi: Enno Littmann (1875-1958). ZDMG, 109 (1959), 9-15. o. Paret, Rudi: Enno Littmann. Neue Deutsche Biographie, 14 (1985), 710-711. o. Phillipson, David W.: The monuments of Aksum, an illustrated account. Based on the work in A. D. 1906 of the Deutsche Aksum-Expedition [...] (Berlin, 1913) translated by Rosalind Bedlow and including previously unpublished photographs from the Staatsbibliothek zu Berlin. Addis Ababa - London, 1997. 201 o. Riethmüller, Walter: Kaiserfreund 47 und Korankenner. Zum Gedenken an den Orientalisten Christian Friedrich Seybold (1859-1921) aus Waiblingen. Remstal, 26 (1970), 64-68. o. Rosen, Felix: Eine deutsche Gesandtschaft in Abessinien. Leipzig, 1907. Schall, Anton: Aksum - der Geist des alten Abessinien. Vor hundert Jahren wurde Tübingens berühmtester Orientalist Enno Littmann geboren. Tübinger Tagblatt, Dienstag, 16. September 1975. Schall, Anton: Supplement to the Bibliography ofEnno Littmann. The library ofEnno Littmann 1875-1958 [...]. Leiden, 1959. XXI-XXII. o. [Majdnem azonos a következő cikkel.] Schall, Anton: Ergänzung zum Verzeichnis der Schriften von Enno Littmann. ZDMG, 109 (1959), 14-15. o. Schwingenstein, Ch.: Daniel Krencker. Neue Deutsche Biographie, 13 (1982), 8-9. o. Sundström, Richard: Report of an expedition to Adulis. Lásd E. Littmann: Preliminary report of the Princeton University Expedition to Abyssinia, 172-182. o. Sundström, Richard - Littmann, Enno: En sang pa Tigre-spräket. Upptecknad, öfversatt och förklarad af R. Sundström, utgiven och översatt tili tyska af E. Littmann. Uppsala-Leipzig, 1904. Jegyzetek 1 Kiegészítések: Schall 1959. Az érintett szakterületek elsősorban az általános nyelvészet és írásismeret, a sémi filológia általában, az arameus, a héber (az Ótestamentummal együtt) az arab (az iszlámmal együtt) és az abesszin nyelv kutatása, valamint a török, a cigány és a német nyelvészet (Ein Jahrhundert Orientalistik 1955, IX-X. o.). A nyelvészeti kutatásokat néprajzi, irodalomtudományi és történeti vizsgálódások egészítik ki. 2 Ebben a kötetben Rudi Paret és Anton Schall - a bibliográfián kívül - 16 olyan írást gyűjtött össze, amelyben Littmann híres Kelet-kutatókat méltat. Lásd a Littmann által írt valamennyi életrajz és méltatás jegyzékét, amelyet az Ein Jahrhundert Orientalistik tartalmaz (146-149. o.). Az alábbi kutatókat Littmann nagyra becsülte, és személyes kapcsolatban is állt velük: C. Bezold, A. Dillmann, I. Guidi, C. Snouck Hurgronje, G. Jacob, M. Lidzbarski, M. Meyerhof, E. Mittwoch, C. A. Nallino, Th. Nöldecke, F. Prätorius, H. Reckendorf és J. G. Wetzstein. Közéjük tartozik még - az etiópiai évek kapcsán - Naffa Vad Etmán (Littmann tigre adatközlője), F. Rosen (addisz-abebai német követségi tanácsos) és R. Sundström (svéd misszionárius Eritreában). Littmann-nak egy J. Wellhausenről írott méltatása 1956-ban jelent meg. Mint az alábbiakban látni fogjuk, Sundström és Littmann közös munkát is adott ki. 3 A továbbiakban lehetőség szerint a monográfiákkal foglalkozom, egyes cikkekre csupán alkalomszerűen történik majd hivatkozás: ez a módszer - figyelembe véve az egyes cikkek súlyát - nem mindig tekinthető igazságosnak. Különösen azt a fontos írást szeretném megemlíteni, amelyben Littmann a líbiai írás délarab, illetve korai északarab eredetére utal (L'origine de l'alphabet libyen. Journal Asiatique, 10, 4 [1904], 423-440. o.). Ez az álláspont, amelyet én is képviselek, még nem vált általánosan elfogadottá, lásd az idevonatkozó szócikket: „Berberisch". Der Neue Pauly Enzyklopädie der Antike. 2. Altertum. 1977. 564. o. Egy másik, rövid cikkben Littmann egy Kaszr Amrában (névváltozat: Kuszajr Amra, a mai Jordánia területén) feltárt falfestményen a kúfi írásjegyek alapján Mukaukiszt, a bizánci uralkodó egyiptomi helytartóját azonosította, akit az arabok 640-641-ben győztek le (ZDMG 105, 1955. 287288. o.). 4 Tübingen, Egyetemi Levéltár 126/387
