Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 12 (2006) 1-2. sz.
Seminarium Ecclesiae - GONDA LÁSZLÓ: A protestáns iskola mint misszió?
párbeszédhez kínál szempontokat Győri L. János, amikor a protestáns kultúra következő tartalmi elemeit azonosítja: mély biblicitás, a személyesség fontossága, a teljesség igénye, confessio-kényszer, önkorlátozó minőségigény, kritikai és megkülönböztetési készség és egyetemességigény nemzeti, európai és globális értelemben. 31 P. Tóth Béla egy tanulmányában szintén az önkorlátozást mint protestáns aszkéziseszményt állítja a figyelem középpontjába, 32 Békeíy Lajos az „irgalom kultúrája" megfogalmazást javasolja. 33 Kodácsy-Simon Eszter pedig a tudomány és a teológia dialógusmodelljének megvalósulásában látja a protestáns iskola „másságát". 34 A protestáns kultúra mint az élet rendező elve természetesen sokféle forrásból táplálkozik. Feltárásuk, a velük kapcsolatban lefolyt viták újraértelmezése és a 21. század elejének magyar összefüggésrendszerébe helyezése elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy iskoláinkban ne kulturális restaurációs kísérlet vagy valamiféle újprotestáns globalizációs folyamat menjen végbe, hanem - Szenei Molnár Albert szavaival - mai „magyar zubbonköntöskékbe" 35 öltöztetve jelenjen meg az evangélium az élet minden területén. A mai magyar protestáns iskolarendszer a Kárpát-medencében puszta létével is küldetést tölt be. Sokféle nehézséggel: leromlott épületekkel, kormányzati megszorításokkal, forráshiánnyal küszködik, esetenként diszkriminatív jogi környezetben él, ám az elkötelezett és áldozatosan szolgáló pedagógusoknak és lelkipásztoroknak köszönhetően mégis tud alternatívát felmutatni egy elsekélyesedő kultúrközegben. A protestáns iskola missziói értelmezése esély arra, hogy iskoláink újból organikusan illeszkedjenek az egyház szolgálatába, és negatív képzettársítások nélkül válhassanak azzá, ami igazi azonosságukat jelenti: seminarium ecclesiaevé - az egyház veteményeskertjévé. Irodalom Békefy Lajos: Az irgalom kultúrájáért - avagy az önkéntes önkorlátozás etikája. Református Egyház, 2001/ 10. 226-229. o. Blauw, Johannes: The Missionary Nature of the Church. A Survey of the Biblical Theology of Mission. London, 1962. Bosch, David J.: Paradigmaváltások a misszió teológiájában. Harmat-PMTI, Budapest, 2005. Bosch, David J.: Transforming Mission. Orbis, Maryknoll, 1991. Bölcsföldi András: Iskola és misszió. Magyar Református Nevelés, 2003/6. 9-12. o. Bütösi János: Missziológia mint teológiai tudomány. Debrecen, 1999. Goheen, Michael W.: Evangélium, kultúra és kultúrák. Lesslie Newbigin hozzájárulása a missziói gondolkodáshoz. Lelkipásztor, 2001/9. 322-327. o. Győri L. János: Gondolatok a korszerű protestáns műveltség tartalmáról. Credo, 2002/3-4. 82-107. o. Huntington, Samuel R: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása. Európa, Budapest, 1999. Kádár Zsolt: A kálvinizmus kulturális missziója. Református Egyház, 2001/9. 224-226. o. Kodácsy-Simon Eszter: Az egyházi iskola mint a párbeszéd modellje. Lelkipásztor, 2006/2. 42-46. o. Kósa László: A magyar protestantizmus útjai. Protestáns Szemle, 1993/1. 40-45. o. Kósa László: Kilencszáz szó rólunk, reformátusokról. Reformátusok Lapja, 2000. március 26. 4. o. Kósa László: Protestantizmus és magyar művelődés. Credo, 1996/3-4. 65-7'4. o.