Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 11 (2005) 3-4. sz.

Seminarium Ecclesiae - REUSS ANDRÁS: A hazai evangélikus teológusképzés gondjai és távlatai

REÜSS ANDRÁS A hazai evangélikus teológusképzés gondjai és távlatai Közügy A teológiai képzés közegyházi ügy, ezért az egyházi nyilvánosság elé tartozik. Isten népének nemcsak joga, de kötelessége is megvizsgálnia minden igehirdetést (Mt 7,15; Jn 10,8.14.27; Róm 16,17-18; lKor 10,14; Gal 3,4; Kol 2,8; IThessz 5,21; 2Thessz 2,3), ebből pedig az következik, hogy részt szabad, sőt részt kell vennie a teológiai képzésről folyó diskurzusban. Együtt gondolkodva mindannyian szembesülhetünk az elvárásokkal, a lehetőségekkel, valamint azokkal a feladatokkal, amelyek helyzetünk függvényében nehezednek reánk. A teológiai képzés az evangélikus egyházban mindenkor kritika tárgyát képezte. Érthetően: hiszen nem lehet független a kortól, amelyben működik. Hamis azonban az a kép, hogy van egy jól működő egyház, s benne egy rosszul működő képzés. Mindenkor kölcsönhatásokban kell gondolkodni: a teológiai képzés ereje-gyöngesége továbbgyűrűzik az egyházban, míg az egyház ereje-gyöngesége visszatükröződik a teológiai képzésben. „A teológust az egyház neveli. Otthoni és tanévi gyülekezetének élete, a papok, akikkel találkozik, és akiket megfigyel, az egyházi megújulás, amelynek sodrába kerül, vagy az egyházi élettelenség, amelynek iszapja húzza. Magyarországi evangélikus egyházunk megelevenedésének sok áldott jelét vettem észre teológusokon, viszont teológusok közönyében ismerős nemtörődömségre bukkantam: ugyanezzel találkoztam már kint az egyház életében, szolgatársak magatartásában. Amilyen az egyház, olyanok a teológusai. Amikor a teológus-ifjúságnál örvendetes jelenségeket tapasztalunk, a megújhodó egyház hullámveréséért adhatunk hálát, s amikor szomorú jelenségeket látunk teológusoknál, egyházi önvizsgálatot és papi önkritikát kell tartanunk." (Veöreös 1951, 527. o.) A teológiai képzéssel nem szabad úgy foglalkozni, hogy az oktató - mintegy a mundér becsületét védve - mindenáron bizonyítani próbálja a képzés kiválóságát. Ellenben annak sincs értelme, hogy az együttgondolkodás panasznappá változzon. Tanulmányom célja tehát nem a védekezés, de nem is a támadás. Inkább provokálni szeretnék a szó eredeti és békés értelmében: ösztönözni szeretném az eszmecserét. Annak feltételezésével, hogy a testnek sok és sokféle tagja van, amelyeknek összhangban kell működniük.