Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 11 (2005) 3-4. sz.
Seminarium Ecclesiae - BENYIK GYÖRGY: Katolikus teológusképzés Magyarországon
19 Vö. Const. Ap. Sapientia Christiana 1979. VI. rendelkezése: Acta Apostolicae Sedis 71 (1979) 469-499. o. 72. 74. pontja. 20 Ezzel kapcsolatban a magyar katolikus püspöki karnak részletes szabályozása van. L. A magyarországi papnevelés általános szabályzata, é. n. 21 Határozat a papnevelésről: Optatam Totius, in: A II. Vatikáni zsinat tanítása. Szent István Társulat, Budapest, 1986. 199-220. o. 22 A rendelkezés szövegét 1. http://www.katolikus.hu/roma/pel9.html 23 Nem használom az egyébként elterjedt „laikus teológus" szópárt, mert a „laikus" a magyar nyelvben inkább „hozzá nem értőt" jelent, bár az egyházi terminológiában hosszú ideig ezt a kifejezést használták a klérustól elkülönülő csoportok megnevezésére is. 24 Azokról a nős emberekről van szó, akik részben helyettesítik a papot a közösség vezetésében. Sajátos római katolikus egyházi gyakorlat, hogy egy egyházközség vezetője csak felszentelt pap lehet. 25 Tanerőtől függően továbbtagolódik ó- és újszövetségi bevezetés, szövegmagyarázat és bibliai nyelvek tárgycsoportokra. 26 Legtöbb esetben az ókeresztény egyház- és irodalomtörténetet (patrológia) külön oktatjuk. A történelem tanszéken belüli tagolás többnyire az egyháztörténeti korszakokat követi. 27 A morálteológia felosztása igen változó. Ez a tudományszak eredetileg a gyóntatási feladatokra készítette fel a papnövendéket, így a középkori eredetű tantárgyfelosztás sokáig megmaradt. Az etikai és a bioetikai kérdések sokasodásával az etikatörténet mellett mindinkább megnő a bioetika és a szituációs etika súlya. 28 Hagyományosan filozófiatörténetet és szakfilozófiákat tanulnak, úgymint logika, teodicea, kozmológia, antropológia stb. 29 A katolikus teológiákon eredetileg dogmatikai tanszéknek hívták. A tantárgy hagyományos tagozódása: kegyelemtan, ekkleziológia (egyháztan), mariológia, általános és részletes szentségtan, eszkatológia (végső dolgok), szentháromságtan. Ma a főbb témákat megelőzően teodiceát, teremtéstant, krisztológiát és pneumatológiát is tanulnak. 30 Korábban pasztorális teológiai tanszéknek hívták, ahol a lelkipásztori munkát segítő pedagógiai tárgyakat, illetve elméleti pedagógiai tárgyakat tanultak. 31 A részletes tantárgyleírásokat 1. például a Szegedi Hittudományi főiskola honlapján: http://www.theol.u-szeged.hu 32 Hosszú időn keresztül Kecskés Pál A bölcselet története (Budapest, 1943) című műve határozta meg a filozófiatörténet oktatását, majd Nyíri Tamás A filozófiai gondolkodás fejlődése (Budapest, 1991) című műve vált általános tankönyvvé. Ma a legtöbben Aster Geschichte der Philosophie (Stuttgart, 1963) és Copleston A history of philosophy (3 köt. Image, New York, 1985) című összefoglalóját használják. Közkedvelt még Anzenbacher, A.: Bevezetés a filozófiába (Herder, Budapest, 1993). 33 S. Thomae Aquinatis: Summa theologica. Marietti, Romae, 1937. (Ez a Szentszék által terjesztett 23. római kiadása.) 34 XIII. Leó pápa az Aeterni patris (1879) enciklikában rendelte el a skolasztika ébren tartását. Döntését leginkább Leuwenben hajtották végre, ezzel párhuzamosan erősödött - főleg a morálteológiában - az augusztinizmus hatása is. 35 Csak két igen értékes összefoglalásra hívom fel a figyelmet: Weissmahr Béla: Bevezetés az ismeretelméletbe. Szeged, 1990. Keller, A.: Allgemeine Erkenntnistheorie. Stuttgart, 1982. 36 Turay A.: Az ember és a kozmosz. Szeged, 1999. Bolberitz P.: Kozmológia. Budapest, 1982. Koltermann, R.: Grundzüge der modernen Naturphilosophie. Frankfurt am Main, 1994. Kanitscheider, B.: Kosmologie. Stuttgart, 1984. 37 Nyíri T.: Antropológiai vázlatok. Budapest, 1972. 38 Haeffher, G.: Filozófiai antropológia. Jegyzet. Szeged, 1996. Gehlen, Arnold: Az ember természete és helye a világban. Budapest, 1976. Nyíri Tamás: Az ember a világban. Budapest, 1981. Pannenberg, Wolfhart: Mi az ember? Budapest, 1991. Rahner, Kari: Az Ige hallgatója. Budapest, 1991. 39 Weissmahr Béla: Ontológia. Budapest, 1992. Weissmahr, B.: Ontologie. Kohlhammer, Stuttgart, 1985. Anzenbacher, Arno: Bevezetés a filozófiába. Herder, Budapest, 1993. 56-92. o., megfelelő részében gazdag irodalmat is találunk. 40 Weissmahr Béla: Isten léte és mivolta. Róma, 1980. Uő: Philosophische Gotteslehre. Kohlhammer, Stuttgart, 1983. Uő: Filozófiai istentan. Bécs-Budapest-München, 1996. Turay Alfréd: Istent kereső filozófusok. Szent István Társulat, Budapest, 1990.
