Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 11 (2005) 3-4. sz.

Seminarium Ecclesiae - BENYIK GYÖRGY: Katolikus teológusképzés Magyarországon

nyelven is megjelent. Alapítói között volt Josef Ratzinger professzor is, akit XVI. Benedek néven 2005. áprilisában pápává választottak. A magyar teológusok közül Szennay András (későbbi pannonhalmi főapát) és Nyíri Tamás tartozott a Consilium köréhez. Ugyanebben az időben Gál Ferenc mérsékelt dogmatikus, eredetileg új típusú, biblikus dogmatika bevezetésével kísérletezett. A magyar katolikus teológusképzés azonban az 1950-es években elveszítette külföldi kapcsolatait; ezek lassú újjáéledése csak a 70-es években kezdődött. A katolikus teológiai oktatás anyaga A papok képzéséről a 235-ös kánon rendelkezik: legalább négyéves képzési időt ír elő.

18 Ez annyit jelent, hogy amikor a filozófiai és a teológiai képzés más-más helyen történik, akkor sem lehet a képzés idejét csökkenteni.

19 Ez az időhatár ugyanis nem a képzés, hanem a szemináriumi tartózkodás minimuma. Hiszen megtörténhet, hogy a papnövendék a képzési időnek csak egy részét tölti közösségben.

20 A papi szemináriumok feladata, hogy összehangolják a papnevelde programját és a képzés programját. Működésük során összhangban kell maradniuk a II. vatikáni zsinat „Optatam Totius" rendelkezésével.

21 A képzés irányelveit az „Optatam Totius" 13-18. pontja határozza meg. A 13. pont a latin nyelv, a Szentírás és a szent hagyomány elsajátítását tűzi ki célul. A 14. pont a filozófiai és teológiai tanulmányok egyeztetését írja elő. A 15. pont a mindig érvényes filozófiai elvek és a természettudomány megfelelő szintű megismerését követeli meg. A 16. pont leszögezi, hogy a Szentírás tanulmányozásának meg kell előznie a dogmatikus tanulmányokat, a dogmatikus állításokat pedig történeti összefüggésben kell tanítani. A 17. pont a tárgyak arányáról és összhangjáról is rendelkezik, egyben felül kívánja vizsgálni a régi oktatási módszereket. II. János Pál az Ex corde Ecclesiae című apostoli rendelkezésében a katolikus egyetemeket külön is szabályozta.

22 Ez a viszonylag hosszú bevezetés azért szükséges, mert nélküle érthetetlen az a képzési háló, amelyben a mai teológusképzés folyik. A „civil" képzés

23 bevezetésekor a gyakorlati lelkipásztori képzés, valamint a lelkipásztori kisegítő

24 képzés sajátos feltételeit szerettük volna megteremteni. Civil hallgatóink - megélhetésükre gondolva általában más szakot (történelem, irodalom, modern idegen nyelv, esetleg sport vagy kulturális szervezőmunka) is választanak maguknak. Nagyon fontosak a hitoktatással kapcsolatos rendelkezések, hiszen a végzett civil teológusok kezdetben főleg a hitoktatásban helyezkednek el. Bár a katolikus egyház tanítása szerint a hitoktatás elsősorban a szülők joga és kötelessége, a szentségi katekézist legtöbb esetben képzett teológusok, papok és világiak végzik, iskolában vagy templomban. A kánon szerint katolikus egyetemek, ezen belül teológiák létesítése az egyház joga (807. C), s bár a felügyeleti jog a püspöki konferenciákat illeti (809. C), de az alapítás tényét és a szabályzatot az Apostoli Szentszék (Róma) hagyja jóvá (817. C.) A teológiai fakultásokon a három szent tudomány - teológia, kánonjog, filozófia - különleges súlyt kap.