Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 11 (2005) 3-4. sz.

Seminarium Ecclesiae - BENYIK GYÖRGY: Katolikus teológusképzés Magyarországon

A teológiai fakultások felépítése nagyjából mindenütt azonos: biblikus tanszék,

25 egyháztörténet és patrológia tanszék,

26 erkölcsteológia tanszék,

27 filozófia tanszék,

28 szisztematikus teológia tanszék,

29 neveléstudományi és pszichológia tanszék.

30 A teológiatanítás szintjei Korábban már említettem, hogy az állami akkreditáció közvetlenül ugyan nem érinthette a képzés tartalmát, de formai előírásaival mégis változást eredményezett a teológiai oktatás szerkezetében.

31 Sőt azt is kijelenthetjük, hogy a főiskolai és egyetemi hittanári szakok bevezetése, az elkülönített levelező szakok létrehozása, az egy- és kétszakos képzés alapvetően nagy változásokat idézett elő. A teológiaoktatás felosztása tanszékek szerint Filozófia A filozófiaoktatás a teológiákon alapvetően két részre oszlik: egyfelől a filozófiatörténet,

32 másfelől a teológiai reflexióhoz szükséges filozófiai témák, vagyis a szisztematikus filozófia oktatásáról beszélünk. A katolikus teológiákon a szisztematikus filozófia keretében hagyományosan Aquinói Tamás filozófiáját oktatták

33 mint úgynevezett katolikus filozófiát. A hagyományos felfogásban a filozófia a teológia szolgálóleánya (ancilla theologiae), ezért a szisztematikus filozófia elsőbbséget élvezett a filozófiatörténettel szemben. Abban az időben, amikor a profán filozófiaoktatás Marx, Engels, Lukács György, Heller Ágnes bemutatására és értelmezésére összpontosított, a katolikus teológiákon Kant, Hegel, Heidegger, a perszonalizmus és a fenomenológia oktatására helyeződött a hangsúly, főleg Karl Rahner jezsuita teológus erős hatása következtében. Az 1970-es évektől azonban az új skolasztika

34 is erősödik, bár hazai megjelenéséről csak 1990 után beszélhetünk. Szisztematikus filozófia Több filozófiai témakör összefoglaló megnevezése. Az egyes tárgyakat az alábbiakban részletezem. Ismeretelmélet • Fontosabb témakörei a következők: Mi az ismeretelmélet fő kérdése? Miért kételkedhetünk ismereteink megbízhatóságában? Az újkori filozófia sajátos vonásai az ókori és középkori filozófiához képest. Descartes, Hume és Kant elmélete a fogalmi megismerésről, illetve a fogalom és a valóság közti ellentét. Az érzékelő tapasztalás folyamata. A lényeglátás és az ismeretek objektivitása. A transzcendentális tapasztalás feltétlensége. A valóság egzisztenciális megtapasztalása.

35 Kozmológia • Témái az alábbiak: Az anyagi lét filozófiai leírása. A tér és az idő. A világegyetem kialakulása, jelen állapota és jövőjének kilátásai. Az esetleges anyag szükségszerű alapjai. Az élet megjelenése, a test mint organizmus. Az élet végső alapja és célja. Az érzékelés: az állati létrend; az érzékelés és a psziché kapcsolata. Az evolúció. A kozmosz fejlődésének transzcendentális alapjai.

36 Filozófiai antropológia • A filozófiai alapú etika és a pszichológia összevonásából