Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 11 (2005) 3-4. sz.
Rokon irodalmakból - Fannyde Sivers írásai
hogy - az emberiség bajainak enyhítése érdekében - foglalkozzon az egészség kérdéseivel. Egy jó orvost és a legjobb készülékekkel felszerelt kórházat már csodaszerűnek kell tekinteni! Jézus járóképessé teszi a béna lábakat, s látóvá a vak szemeket. De gyakran a bűntől való megtisztítással kezdődik a gyógyítás. Néhány esetben különösen szembetűnő a bűnnel való kapcsolat: ilyen például a béna meggyógyítása (Jn 5), amikor Jézus ezt mondja: íme, meggyógyultál, többé ne vétkezz, hogy valami rosszabb ne történjék veled. A test és a lélek meggyógyításával kapcsolatban az Ószövetségben is esik szó a bűnök bocsánatáról (például Zsolt 103,3). Ha a nép megbánja eltévelyedéseit és hibáit, akkor eljön az Úr és meggyógyítja, s megnyitja előtte a békesség és a hűség kincseit (Jer 33,6). A nyugati orvostudomány sokáig abban az illúzióban ringatta magát, hogy a test gépszerkezet, amelyet „mechanikusan" kell javítani. Csak a múlt században vált véglegesen világossá, hogy az ember olyan egészet alkot, amelyet nem lehet feldarabolni. Philippe Madre francia orvos, akit dél-franciaországi pszichoterápiái központja tett híressé, azt állítja, hogy minden betegség a bűnből és a gonoszból nő ki. Teljesen egészségessé csak három megbékélés árán válhat az ember: megbékélés Istennel, megbékélés önmagával, megbékélés embertársaival. Laurent Fabre jezsuita, aki egy karizmatikus mozgalomban tevékenykedik, látta, hogyan gyógyultak fel egyesek vesebajból vagy rákbetegségből. Egy nő, akinek a dermatológusok nem tudták megtisztítani a bőrét, meggyógyult, miután kibékült az apjával, akit szíve mélyéből gyűlölt. Mindebből azt a következtetést lehet levonni: ha fizikailag nem érezzük jól magunkat, mindenekelőtt az életmódunkat, a magatartásunkat vegyük nagyító alá. Az anyagi diagnózis önmagában hamis útra vezethet bennünket. 1983-ban szemináriumot rendeztek Párizsban keresztény orvosok és pszichológusok számára. A megbeszélések eredményeiből nyílt levelet intéztek a betegekhez; ennek lényegét az alábbiakban foglaljuk össze: 1. A betegség megértéséhez a diagnózis önmagában nem elegendő. Azok a tünetek, amelyeket az orvos felismer és kezelni tud, nem tartalmazzák a teljes valóságot. Azok a bajok, amelyekben az ember szenved, rendszerint sokkal mélyebbre nyúlnak. A betegség igazi okait kellene megkeresni. 2. Kevesebb gyógyszert, több megbocsátást és részvétet! A pszichológusok megállapították, hogy sok betegség a kommunikációs nehézségekre vezethető vissza. A test regisztrálja a feszültségeinket, nyugtalankodásainkat és szorongásainkat, a szeretet hiányát. Ahelyett, hogy nyomban a patikába futnánk, talán írni kellene egy levelet, kibékülni egy veszekedő családtaggal, elfogadni valamely személyes kudarcot... 3. Keresni a megbékélést Jézussal. Egyedül Krisztus az az orvos, aki az összes nyavalyával megbirkózik. 4. Fontos az imádság. A levél szerzői megfigyelték, hogy sok esetben a böjt és az imádság többet segített, mint az orvosságok. Különös erejűnek látszik a hálaadás, amely eltávolítja az embert saját bajaitól és gondjaitól, s megnyitja érzékeit az élet „igazi dimenziói előtt". Betegnek lenni bonyolult állapot. A gyógyulás folyamatát sem lehet egyszerűnek