Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 11 (2005) 3-4. sz.

Rokon irodalmakból - Fannyde Sivers írásai

II. János Pál 1984-ben közzétett egy pásztorlevelet, amelynek címe Salvifici doloris. Ebben keresztény szemszögből magyarázza a szenvedést. A pápa felidézi, hogy Jézus élete során többször is elmondta: az ő követője kész kell hogy legyen saját keresztje hordozására, az üldözések elviselésére, igyekeznie kell átjutni „a szoros kapun". Nem a szenvedés fontos, hanem a szeretet. A szereteten át egyesül a mi szenvedésünk Krisztus fájdalmával, s pozitív töltetet kap általa. - A megváltás, amely a megigazító szeretet ereje által jött létre, folyamatosan nyitva áll minden szenvedés előtt, amely emberi szeretetben nyilvánul meg. Ebben a dimenzióban - a szeretet dimenziójában - bizonyos értelemben szünet nélkül valósul meg a megváltás, amely különben már teljességgel véghezvitetett. Jézus egészségesen vitte véghez a megváltást. Ugyanakkor nem jelölt ki számára határt. A megváltó szenvedésben, amely által a világ megváltása megvalósult, Krisztus kezdettől fogva nyitott volt minden emberi szenvedés iránt, s folyamatosan nyitott iránta ma is. Igen, úgy tűnik, hogy Krisztus megváltó szenvedéséhez hozzátartozik az állandó teljesebbé tételre való hajlam (61-62). János Pál megjegyzi, hogy a szenvedésben mérhetetlen erő rejlik, amely meg tudja változtatni az embert, Krisztushoz viheti, Istenhez vezetheti. A szenvedés bensőleg éretté, lelkileg naggyá tesz. A betegnek, aki már nem tud mihez kezdeni, tudnia kellene, hogy életfeladata még nem ért véget, hogy még nagy szerepet játszhat a világ fejlődésében. A gyengeségből erő fakadhat... A szentek ugyanezt a gondolatot fejezik ki. Pál csaknem büszke a gyengeségére, mert így mindenre képes az Istenből merített erővel (2Kor 12,9). A szenvedés „tevékenység", hatékonyabb és hatásosabb, mint szokásos tetteink. A „legjobb imádság" lehet (Elisabeth Catez). „A szenvedés életet teremt, mindent megújít, amit megérint" - írja Elisabeth Leseur, a 20 sz. elején élt francia misztikus. És Ars szent papja szép definícióját adja a keresztnek: ez a mennyország létrája. A szenvedés Evangélium, jelentette ki a pápa 1994. május 29-én, a Gemelli klinikán tartott angeluson mondott imájában. - A szenvedés Evangéliumával kell előkészíteni a jövőt! A szenvedés misztériuma A keresztényeknek gyakran szemére hányják, hogy megkerülik a lényeges kérdéseket: mintha nem akarnának vagy nem tudnának felelni rájuk, azt mondják, misztériumról van szó. A kifejezés rejtett igazságot jelent, a Valóság nehezen felfogható aspektusát. Ide tartoznak Isten olyan tervei és cselekedetei, amelyeket saját erőnkből nem tudunk felfogni. A „misztériumnak" azonban nem kell az emberi értelem számára felfoghatatlannak lennie, azt kell csak tudni, hogy feltárásához kinyilatkoztatásra van szükség; a hétköznapi élet dimenziója s ennek eszközei nem képesek megvilágítani az isteni titkokat. A szenvedés az egyik ilyen misztérium. Honnan jött? Miért létezik egyáltalán? Hogyan lehetséges, hogy a teremtő Isten, aki alapvetően jó, elnézi azt a rosszat, ami a világban történik? Azt mondják róla, hogy mindenható. Jó és mindenható, de engedi, hogy a gonoszság és a fájdalom uralkodjék a világban? Ez az ellentmondás zavarja a logikánkat, s ez az egyik fő oka annak, miért fordítanak sokan hátat az egyháznak, s