Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 11 (2005) 3-4. sz.

Corpus evangelicorum - G. ETÉNYI NÓRA: Thököly Imre nemzetközi híre

teit, amelyeket pedig a „ratio belli" értelmében Lotharingiai Károly és Sobieski János is támogatott volna.

46 Mégis, Thököly 1685 után is nemzetközi politikai tényező maradt, s az erőviszonyok megváltoztával a kuruc vezér ismét az érdeklődés középpontjába került. XIV. Lajos 1688-as rajnai hadjárata átalakította a hatalmi viszonyokat, s a török elleni „szent háború" mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapott a francia nagyhatalom elleni harc: a korabeli pamfletek azzal vádolták XIV. Lajost, hogy „univerzális monarchiára" törekszik.

47 A nyílt konfliktus oda vezetett, hogy a francia udvar ismét támogatni kezdte Thökölyt, akinek már korábban is pénzbeli segítséget nyújtott. Másrészt a Habsburg Birodalom oldalán küzdő protestáns hatalmak - Anglia és Hollandia - az Erdélyi Fejedelemség nemzetközi jogi státusának, továbbá a magyar rendi szabadságjogoknak - különösen a vallásszabadságnak - a tiszteletben tartását követelték. A két „tengeri hatalom" különös figyelemmel követte a magyar protestánsok sorsának alakulását, s elítélte az erőszakos ellenreformációt.

48 A Német-római Birodalomban is egyre nagyobb lett a protestáns fejedelemségek súlya: Brandenburg és Szászország jelentős hadsereggel vett részt mind a török, mind a francia háborúban. A 17. század közepétől az újra megélénkülő ellenreformációs politika reakciójaként felerősödött az európai protestáns szolidaritás, amely valamelyes védőhálót és információs kapcsolatrendszert képezett a magyar protestáns értelmiség számára. Ugyanakkor a hatalmi egyensúlyt az is befolyásolta, hogy a török kiűzése után miként alakul a Habsburg-ház, valamint a Magyar Királyság és az Erdélyi Fejedelemség viszonya.

49 Az angol diplomácia egyik alapelve az volt, amit Daniel Defoe ki is fejtett egy röpiratában: „az igazi hatalmi egyensúly a béke éltetője". Londoni hetilapok 1687-88-ban is folyamatosan figyelemmel kísérték Thököly lépéseit, akinek megítélését a toryk és whigek belpolitikai konfliktusai ugyancsak befolyásolták. Általában azonban elmondható, hogy a török kiűzését követően, az új hatalmi viszonyok kialakítása során a Habsburg udvar csak a számára katonailag kedvezőtlenebb időszakokban vette figyelembe az erős abszolutizmus ideáljának ellentmondó nemzetközi jogi, államelméleti érveket.

50 A sajtótermékek, különösen a hetilaphírek sajátos nemzetközisége, a különböző országokból érkező hírek együttes megjelenése a kevésbé művelt olvasók számára is lehetővé tette, hogy felismerjék az aktuális katonai és politikai események közti összefüggéseket.

51 A gazdasági, katonai és diplomáciai híráradatban a tájékozódást és a véleményalkotást a politikai pamfletek segítették és befolyásolták. Ezek a röpiratok érdekfeszítően, gyakorta párbeszédes formában mutatták be, hogy milyen fontos tényezők állnak az események hátterében. A párbeszédes politikai pamflet már a 16. században is kedvelt műfajnak számított, a 17. század végére azonban sokkal színvonalasabbá vált.

52 Egy-egy nagyhatalmat már nemcsak az uralkodó jelenített meg, hanem kirajzolódtak a belpolitikai ellentétek, véleménykülönbségek is. Anglia esetében az uralkodón kívül a felső- és az alsóház, valamint a londoni kereskedőréteg hangját is megszólaltatták. XIV. Lajos mellett a gazdasági ügyekben Colbert, a hadi kérdésekben pedig Vauban fejtette ki álláspontját a fiktív párbeszédekben. Sőt, a francia nagyhatalmat megalapozó Richelieu és Mazarin is véleményt nyilvánított az égi szférából. A császári udvarból I. Lipót mellett a Titkos Tanács és a Hadi Tanács legfontosabb képvi-