Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 11 (2005) 3-4. sz.

Klasszikusokról - GOÓR JUDIT: Vallomás és hitvallás Balassi Bálint Adj már csendességet című költeményében

ahogyan azt Jeremiás oly gyakran megfogalmazza: »Terjetek meg, mindenki az ő gonosz útjáról! Térjetek meg az Urhoz!« Ebben foglalja össze a törvény minden követelését, és ez eléggé nyilvánvaló. Az evangélium szerinti értelemben azonban ez a vigasztalás hangja, az Isten ígéretéé, amely semmit nem követel tőlünk, hanem kegyelmének ajtaját tárja ki előttünk, amint azt a 14. zsoltár 7. verse megénekli: »Amikor az Úr jóra fordítja népe sorsát, ujjong majd Jákob, és örül Izrael«, hasonlóan egy másik zsoltárvershez: »Térj vissza, lelkem, nyugalmadba!« A törvény és az evangélium szerinti megtérésről legrövidebben Zakariás tesz bizonyságot, mert a teljes törvény summáját adja, amikor így szól, »Terjetek meg!«, de a teljes evangélium summáját is adja, amikor így folytatja: »En is megtérek hozzátok\«"

46 A lírai alany sem itt, sem a vers más részében nem ígér semmit: nem fogadkozik, nem ajánl fel szolgálatot, megjavulást, erkölcsös életet. Az ige ugyanis nem cselekedetet vár a hívőtől. Más feltételt nem állít a bűntől való megváltásra váró elé, mint a hitet. Isten az, aki ígér, aki vigasztalja a bűne miatt kétségbe esőt, aki az evangéliumot Krisztus által elhozza. 6 Az eddigieket összegezve megállapíthatjuk, hogy a számok szimbolikája erősíti a vers hitvalló jellegét, s megfordítva: a számok jelentése vélhetőleg a hitvallás szerint értelmezhető. A kettes az Isten-ember viszonyra világít. Ez a mű témája, és kétsoros a strófaszerkezete is. A hármas szám a keresztény hit megvallása lehet, Isten három személye előtti tisztelgés; ezzel van összhangban a versforma és a versszerkezet. A négyes szám hordozza a személyes meggyőződést, a lutheri krisztocentrikus hitvallást, de egyben a kimondhatatlanra, az elrejtettre, a megfejthetetlenre, a megmagyarázhatatlanra is utal, hiszen a Bibliában és az ókori nyelvekben Isten neve négybetűs. Amennyiben a hármas szám az égi világra vonatkozik, úgy vele szemben a föld, a földön tudható igazság (mint például Jézus életéről a négy evangélium) a négyesben van jelen. Hagyományosan szimbolizálja ez a szám a földi viszonyokat (égtájak, évszakok), s a földön megtestesült Isten, Jézus Krisztus keresztjét is.

47 Mintha ez a tömör vers is egy négyzet lenne: 16 sor, mindegyik 16 szótaggal. A 16 a 4 szorzata, mintegy megerősítése (ahogy ezt a szimbolikával foglalkozó szakirodalom a 3, 9, 27 számmal kapcsolatban is megállapítja) . A boldogságot jelképező 8-as a versszakok számában van jelen. A versformában a 6 és a 4 játszik meghatározó szerepet, ilyen szótagszámú ütemekkel találkozunk minden sorban. A 6 a teremtésre és a tökéletességre szokott utalni, s ezt a 4 még meg is erősíti, hiszen szintén a teremtett világra mutat. Túlzás lenne a művet világmodellnek tekinteni, de a legátfogóbb világképi jegyeket, ég és föld kettősségét, az emberi lét alapkérdéseit - az élet értelme, halál, bűn, szenvedés -, az Isten-ember kapcsolat mibenlétét jeleníti meg, mégpedig végsőkig letisztult fogalmakkal, ugyanakkor nagyon érzékletesen, nem túlburjánzó, inkább erőteljes képvilággal. A szimbolikus négyes szám kiemelése világossá teszi, hogy a teológia nem 5*®% tf™* #> ^ Ml