Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 11 (2005) 3-4. sz.

Klasszikusokról - GOÓR JUDIT: Vallomás és hitvallás Balassi Bálint Adj már csendességet című költeményében

rendelődik alá sem a művészi kifejezés igényeinek, sem a személyiség önfeltáró hajlandóságának. Az Adj már csendességet minden jelentésrétege a nem is rejtett teológiai mag köré szerveződik. Jegyzetek 1 Németh G. Béla: A könyörgés artikulációja, a reménység jegyében. In uő: 11 +7 vers. Verselemzések, versértelmezések. Második, bővített kiadás. Tankönyvkiadó, Budapest, 1984. 2 Horváth Iván három metrumfajtát különböztet meg Balassi költészetében: izorímes - izometrikus, izorímes - heterometrikus és heterorímes - heterometrikus. Utóbbiba sorolja az Adj már csendességet kétsoros strófáját is. A rímek képlete: aab, ccb; szótagszáma 6/6/4, 6/6/4. Nincs párja az életműben. L. Horváth Iván: Balassi költészete történeti poétikai megközelítésben. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982. 132. o. 3 Németh G. 1984, 81. o. 4 Kőszeghy Péter: Balassi és a legfőbb hatalom, avagy Balassi teológiája. Hungarologische Beitrage 15. Jyväskylä, 2004. 59. o. 5 Németh G. 1984, 93-95. o. 6 Di Francesco, Amedeo: Balassi Bálint költészetének manierista vonásai. ItK, 1976/5-6. 633-658. o. 7 Barlay Ö. Szabolcs: Balassi Bálint, az istenkereső. Magánkiadás, Budapest, 1992. 47. o. 8 Kőszeghy 2004, 55. o. 9 Uo. 59. o. 10 Eckhardt Sándor: Balassi-tanulmányok. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972. 157. o. 11 Horváth Iván: Egy vita elhárítása. Itk, 1987-88/5-6. 657. o. 12 Komlovszki Tibor: Balassi és a reneszánsz arány-szemlélet. ItK, 1976./5-6. 582. o. 13 Németh G. 1984, 86. o. 14 Komlovszki 1976, 575. o. 15 Horváth 1982, 96. o. 16 Dukkon Ágnes: Élmény és konvenció. Protestáns Szemle, 1999/3. 151-164. o. Az idézet a 163. o.-n. 17 Németh G. 1984, 90. o. 18 Korzenszky Miklós Richárd: Kassai István 1629-i énekgyűjteménye. ItK, 1973/4. 434. o. A szövegváltozatok nyilvántartása: http://magyar-irodalom.elte.hu/gepesk/bbom 19 Németh G. 1984, 78-79. o. 20 Horváth 1982, 146. o. 21 Németh G. 1984, 87. o. Németh G. Béla a kettősséget az egységben szövetségnek nevezi. Ez a teológiai fogalom jelen esetben eléggé vitatható. Nincs értelme a reformációban s ebben a műben sem a szövetség újfajta felfogásáról beszélni, az egyént a közösséggel szembeállítani, az „egyedi hit" megnyilvánulását keresni. A reformáció szövetségről, törvényről és evangéliumról vallott felfogásáról Karl Barth ad összefoglalást a Römcrbn'c/ben. Nincs okunk feltételezni, hogy Balassi másként gondolkodott erről. A reflektorfényben álló vers pedig nem hangsúlyozza a szövetség eszméjét, bár sok teológiai kifejezéssel él. 22 Uo. 85. o. Németh G. Béla a 3-4-5. versszakot miniatűr teológiai traktátusnak nevezi. (A 6.-at nem sorolja ide.) 23 Eckhardt 1972, 156-158. o. Vö. Horváth 1987, 657. o. 24 Luther Márton: A szolgai akarat. Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium (Líceum), Sopron, 1996. 40. o. Luther egyik főműve 1525-ből, amelyben a szabad akaratról folytat vitát Erasmusszal. 25 „De micsoda különbség van a pelagianusok és a mi ellenfeleink között, mikor mind a kettő azt gondolja, hogy az emberek a Szentlélek nélkül szerethetik az Istent és teljesíthetik az ő parancsolatait lényegök szerint, cselekedeteikkel kiérdemlik a kegyelmet és igazságosságot, a melyeket az ész önmagában a Szentlélek nélkül eszközöl?... Az első törvénytáblának igazi cselekedetei, a melyeket az emberi szív a Szentlélek nélkül nem képes teljesíteni, miként Pál is mondja (2Kor 2,14)... Helyén való tehát az a különbségtétel, a mely szerint a szabad akaratnak polgári igazságosságot, a Szentlélek kormányzásának pedig, 3m