Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 11 (2005) 3-4. sz.

Klasszikusokról - GOÓR JUDIT: Vallomás és hitvallás Balassi Bálint Adj már csendességet című költeményében

A kettősség az egységben tehát a költemény ugyanolyan lényegi sajátsága,

21 mint a hármasságok. 3 Uram, te szerzel nekünk békességet, hiszen mindent te tettél, ami velünk történt. (Ézs 26,12) Isten és ember kapcsolatában a korszakra jellemző vonásokat a hitvallásos középső rész, az érvelés elemzésekor találhatunk. A négyes szám szerepe feltűnő ebben a részben, de a vers egészében is megfigyelhető. A sorok hossza - 6/6/4-es ütemekről lévén szó - 16 szótag. A mű is 16 soros, vagyis 8-at foglal magában a 2 soros versszakokból. 4-4 sorosak a szerkezeti egységek: 4 sor könyörgés, kétszer 4 sor érvelés, 4 sor ismét könyörgés. Az érvelésben pedig tartalmilag négy teológiai érvet

22 vélek felfedezni, amelyeket jellemzőbbnek tartok a versre, mint a sokat emlegetett, Bornemiszától tanult penitencia hármasságát. Balassi a 3. versszakban azzal kezd érvelni Isten előtt, hogy ne hagyja lelkét elveszni: Nem kicsiny munkával, fiad halálával váltottál meg, Kinek érdeméért most is szükségemet teljesíts meg. A Krisztus megváltására való hivatkozás a középkori himnuszköltészetben is él. A reformáció e tekintetben nem hozott újat. A különbség inkább a hiányokban ragadható meg. Eckhardt Sándor szerint ,,[a] lutheri szellem inkább abban látszik, ami nincs meg ezekben az énekekben: a megváltás kegyelmi hatásának kizárólagos, szinte törvényszerűnek fogalmazott tétele mellett soha egy fohász a közbenjáró Szűz Máriához, szentekhez, angyalokhoz, soha egy ájtatos elmélkedés a szentségi Isten titkáról, kegyelmi hatásáról, a könyörgő bűnös teljesen passzív töredelemmel várja az isteni kegyelem oldó hatását a megváltó Krisztus érdemeinek eredményeként. Ez a lelki belállítás megmarad benne, mint láttuk, megtérése után akkor is, amikor lengyel földön, az óceán partján fohászkodik Istenhez."

23 E tekintetben is a reformáció jegyében született verssel van dolgunk, ráadásul az „érdem" és a „szükségem" szó használata jelzi, hogy az Ágostai hitvallásnak nemcsak a solus Christus tétele, hanem a sola fide is visszaköszön e sorokban. Luthernél ugyanis ezt olvashatjuk: „Isten kegyelmét egyedül az alázatosaknak ígérte meg teljes bizonyossággal, tehát azoknak, akik teljes kétségbeesésükben feladták már magukat! Az ember azonban mindaddig nem alázható meg szíve mélyéig, amíg meg nem tudja, hogy üdvössége kizárólag a saját tehetségétől, szándékától és erőlködésétől, terveitől és munkálkodásától függetle-