Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 11 (2005) 1-2. sz.
Corpus evangelicorum - BERECZ ÁGNES: A janzenizmus és a protestáns magyar lelkészértelmiség a 18. században
sát, amely Voltaire híres művének, a XIV. Lajos századának a janzenizmus mozgalmát tárgyaló részlete. Fordítása azonban nyomtatásban sohasem jelent meg; feltehetőleg nem is kiadásra készült. 7 Szőnyi Benjámin (1717-1794) Debrecenben végezte a teológiát, majd Hódmezővásárhelyen választották lelkésszé. 1743-ban kezdte meg külföldi peregrinációját, amelynek során Frankfurt am Odera, Leyden és Utrecht egyetemeit látogatta. 1745-ben tért haza, s lelkészi szolgálata, hivatalai mellett több imádságoskönyv, énekeskönyv szerzőjeként vált ismertté. 8 1774-ben adta közre a janzenista Charles Rollin Physique des enfans című művének fordítását (bizonyíthatóan ez is németből készült) 9 . Rollin személyes kapcsolatban állt a janzenistákkal, és a 18. században különösen kedvelt fiziko-teológiai irodalmat művelte. Jelentős pedagógus volt, fenti műve is módszertani jellegű. Különösen nagy hangsúlyt kap benne a természettudomány alázatos és áhítatos megközelítése, a gyermekek rávezetése arra, hogy Isten nagyságát lássák meg ebben is. A janzenista Le Tourneux abbé Année chretienne című műve kötetenként 1771-től 1781-ig jelent meg magyar nyelven (Keresztény Esztendő). Fordítója ismeretlen (egyébként németből készült), így nem sorolhatjuk protestáns lelkészek munkái közé, tárgya miatt azonban említenünk kellett. A mű laikus olvasóknak szánt újszövetségi igemagyarázat (lényegében rövid magyarázatokkal ellátott bibliaolvasó kalauz). Galambos Mihály (P-1789) erdélyi református lelkész tanulmányait külföldön, OderaFrankfurtban végezte. 1782-től a nagyenyedi kollégium professzora volt. A salzburgi hercegérsek, Colloredo janzenista ihletettségű reformelképzeléseket vázoló pásztorlevelét annyira fontosnak tartotta - a protestánsok szempontjából is - hogy lefordította 10 . Colloredo érsek (1732-1812), II. József császár bizalmasa, támogatta az uralkodó egyházügyi rendelkezéseit. 1782-es jubileumi pásztorlevele nagy visszhangot váltott ki: ebben janzenista szellemű reformokat hirdetett meg. A pásztorlevél helyteleníti a templomok felesleges túldíszítettségét; szorgalmazza a hívek bibliaolvasását; óv a babonás, pogány hiedelmeken alapuló hittől; ajánlja Muratori olvasását; az őskeresztények erkölcsét állítja követendő például 11 . Az érsek felfogása egyébként a kései janzenizmus jozefinista irányához illeszkedik: az osztrák területen jelentkező janzenizmus inkább gyakorlati síkon érhető tetten. II. József egyéni hitfelfogása erősen intellektuális és elitista volt, alig leplezett janzenista szimpátiával. Háló Kovács József (1761-1830) nagykőrösi, később halasi lelkipásztor egész életében következetes írói-fordítói munkásságot folytatott szolgálata mellett. (Nagy hatással volt rá apósa, a kecskeméti lelkész Gőböl Gáspár példája, aki főleg francia irodalmat fordított és könyvtára örökösének tette meg.) Háló Kovács József 1798-ban adta közre Louis Racine poémáját a vallásról. 12 (Louis Racine, a nagy drámaíró Jean Racine fia rendezte sajtó alá apja levelezését és emlékiratait Port-Royalról; továbbá megírta teljes életrajzát.) A mű vallásfilozófiai tanköltemény, s egyértelműen a janzenista szemléletet érvényesíti költői eszközökkel: a rejtőzködő Istenről tanúságot tevő kozmikus rendből és a megrettent szív tapasztalatából indul ki; az emberi állapot alapvető boldogtalanságát
