Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 11 (2005) 1-2. sz.

Corpus evangelicorum - MÉRAI DÓRA: Apafi György síremléke

MÉRAI DÓRA Apafi György síremléke A Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállításán, a 17. századi tárgyakat bemutató terem közepén áll Apafi György tumbája, amelyet - felirata szerint - Elias Nicolai készített. Bár a kőláda azon néhány erdélyi főúri síremlék egyike, amely épségben ránk maradt, valójában méltánytalanul kevéssé ismert. A múzeumlátogatók körbejárják, rácsodálkoznak a gondosan megmunkált, gazdag faragványokra, de az emlék - eredeti környezetétől távol - kissé idegenül hat. A közel három méter hosszú sírláda az erdélyi Almakerékről, az Apaficsalád ősi birtokáról került ide. Eredetileg egy kis kápolnaépületben állt, amely mára elpusztult, csak néhány fűvel benőtt bucka jelöli helyét. A falu maga egy patak völgyében fekszik. A települést nyugatról szegélyező dombháton emelkedik a szász evangélikus templom középkori épülete, szomszédságában az Apafiak 16. századi eredetű udvarháza.

1 Átellenben, a völgy keleti oldalán, ugyancsak a falu felett állt egykor a tornyos temetőkápolna, amelyet ma már csak néhány leírás és egyetlen ábrázolása alapján tudunk rekonstruálni.

2 Mindazoknak, akik meg akarták tekinteni a síremléket, fáradságos, hosszú utazást kellett megtenniük; azonban számos 18-19. századi feljegyzés tanúsítja, hogy a tekintélyes főúr nyugvóhelye vonzotta a történelmi emlékek iránt lelkesedő utazókat.

3 A millenniumi kiállítás végre lehetőséget nyújtott a nagyközönség számára is, hogy Apafi György síremlékét megismerje: a szarkofág fedőlapjáról és egyik oldallapjáról gipszöntvény készült, amelyet közszemlére tettek Budapesten.

4 1900-ban, a párizsi világkiállításon már a teljes mű másolata volt látható.

5 Magát a síremléket 1902-ben vásárolta meg a Magyar Nemzeti Múzeum Ugrón Gábor főispántól 4000 koronáért.

6 Ekkor készült egyetlen és máig alapvető elemzése, amely Éber László munkája.

7 Bár Apafi György emlékére készült egyik legpompásabb 17. századi síremlékünk, nevével ritkán találkozunk a történeti irodalomban. Apafi Mihály fejedelem édesapjaként szokták - meglehetősen szűkszavúan - em* Amikor Mérai Dóra és Berecz Ágnes (90. o.) írását a Corpus evangelicorumba helyeztem, az evangélikus szónak inkább a régi, 17. századi értelme volt a szemem előtt. - A szerk.