Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 11 (2005) 1-2. sz.

Corpus evangelicorum - MÉRAI DÓRA: Apafi György síremléke

líteni. Maga a tumba egyben alapvető életrajzi forrás is. A párkányon végigfutó feliratból tudjuk, hogy Apafi György az erdélyi fejedelem titkos tanácsosa, Küküllő megye főispánja és a fejedelmi tábla ülnöke volt, továbbá hogy 1635. február 18-án hajnali három és négy óra közt hunyt el, negyvenhét évesen. A Becse-Gergely nemzetségből eredő Apafi-család tagjai a 15. század második felétől egyre magasabb tisztségekbe kerültek. Apafi György nagyapja, Gergely, és apja, Miklós is tanácsúr, valamint Küküllő vármegye főispánja.

8 Apafi Miklós és felesége, Orbay Margit három fia közül György a legidősebb, 1588-ban vagy 1589-ben született. Pályájáról csak néhány adat maradt ránk. 1621-től vagy 1622-től tölti be a családban öröklődő főispáni tisztséget.

9 Bethlen Gábornak hűséges embere, a fejedelem feltétlen bízik benne. Ezt tanúsítja, hogy a halálos beteg uralkodó 1629-ben őt küldi a törökhöz követségbe, kieszközölni a Porta támogatását ahhoz, hogy a hét vármegye továbbra is a fejedelemség fennhatósága alatt maradjon.

10 Hazatérte után Apafi a fejedelemasszony, majd Bethlen István mellett működik, a fejedelmi tanács tagja. Rákóczi Györgynek szintén bizalmas embere, továbbra is tanácsos, táblai ülnök.

11 Georg Kraus krónikája arról tudósít, hogy a török igen nagyra becsülte Apafi Györgyöt; olyannyira, hogy „a Portánál teljesített sok követsége és hűsége miatt a törökök a defterbe is beírták; ráadásul pedig valamikor a fejedelemséget is rá akarták ruházni, de nem fogadta el".

12 Kérdéses persze, hogy mindez valóban megtörtént-e, de azt mindenesetre mutatja, hogy még évtizedekkel később is ismertek voltak jó portai kapcsolatai. A tumba felirata szerint Apafit hosszas, kínzó főfájás gyötörte, amelyet keresztényi türelemmel viselt, mielőtt lelkét alázatosan és megnyugvással visszaadta az ő teremtő és megváltó Istenének. 1635. február 18-án hajnalban hunyt el. Haláláról a fejedelem két levele is megemlékezik: „Szegény Apafi György uram az vizi betegségben 18. die huius mensis reggel négy órakor Almakeréken holt meg".

13 A kor levelezési szokásaihoz mérten viszonylag részletes beszámolók arra utalnak, hogy I. Rákóczi György valóban kedvelhette a tanácsurat. Apafi György felesége, Petki Borbála, Petki János kancellár, Doboka megyei főispán és Komis Kata leánya. A síremlék felirata szerint 1660-ban, 62 évesen hunyt el. Tizenkét gyermeke született, közülük a szarkofágon ábrázolt Ferenc, Miklós és egy még kereszteletlen csecsemő - akiket a síremléken is láthatunk - kisgyermekkorban meghalt. Gergely tizenkilenc évesen hunyt el, István, Mihály és Boldizsár megérte a felnőttkort, csakúgy, mint öt leánygyermekük. 1657-ben mindhárom fiú részt vett II. Rákóczi György szerencsétlenül végződött lengyelországi hadjáratában. Boldizsár és Mihály fogságba esett, István pedig túszként maradt a tatároknál. Boldizsár 1658-ban Bakcsiszerájban fogolyként halt meg.

14 István végül tíz év raboskodás után saját költségén váltotta ki magát, azonban hamarosan, 1668. április 4-én elhalálozott.

15 Egészen másként alakult Mihály sorsa, aki szerencsésen hazatért a fogságból, s akit a török 1661-ben - Kemény János ellenében - a fejedelmi székbe ültetett. Ezek a történeti adatok segítenek értelmezni a síremlék néhol nehezen megfejthető verses feliratait. Tekintsük tehát végig mind a szövegeket, mind az ábrázolásokat. A tumba lépcsőzetesen tagozott lábazaton áll. Fedelén Apafi György fekvő alakja