Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 11 (2005) 1-2. sz.

Figyelő - KOLBA JUDIT: Ezer évünk történelmi egyházai. Kiállítás a keszthelyi Helikon Kastélymúzeumban

gött egy-két díszes mécses, amely ezüstből vagy rézből készült. A kis talpas athoszi (az észak-görögországi Athosz hegyi kolostorokban készített) kereszteket puszpángfából faragták, Jézus életének jeleneteivel, majd gazdagon megmunkált fémkeretbe foglalták. Középen díszes borítású evangéliumos könyv látható. A szerb ortodox kiállításrész jelmondata Aranyszájú Szent Jánostól származik: „Áldott legyen az Úr neve most és mindörökké." Az öt egyház mellett a zsidóság is helyet kapott a kiállításon: az egyetlen nem keresztyén felekezet, amely komoly történelmi múlttal bír hazánkban. Liturgikus tárgyaikat a budapesti Országos Zsidó Vallási és Történeti Gyűjtemény kölcsönözte. Egy hímzett jelképekkel díszített szép bársony tóraköpenyhez a pozsonyi Becker mester rimonpárja és egy 19. század közepi pesti tóravért tartozik, valamint egy nagyon jellegzetes tárgy, a hétágú gyertyatartó - menora -, amely a mózesi frigyláda előtt elhelyezett lámpásra emlékeztet. A szédertál többszintes edény, amelyben zöldségeket-gyümölcsöket tartottak. A zsidó családok a peszah ünnepen, az Egyiptomból való szabadulás emlékünnepén használták. Mellette polgári formájú gyertyatartók égtek, a kis kiddus poharakból pedig az ünnep köszöntő italát itták. A hímzett barchesztakaró selyemből készült, az ünnepi kalácsot takarták be vele, de fűszertartókat (pszumim) is helyeztek az ünnepi asztalokra. A múzeum kölcsönadott egy szép taleszt-imaköpenyt, amely Európában fekete csíkos vászon anyagból készült, nyakán kis fémveretekkel kirakva. Egy kisméretű, nyomtatott, házi használatú tóratekercset és egy Eszter könyve-tekercset is bemutatunk. Mivel a zsidók heti ünnepnapja a szombat, jelmondatuk: „Emlékezzél meg a szombat napjáról, hogy megszenteld azt." A kiállítás előterében minden felekezettől állítottunk ki egy-egy festményt. A legkorábbi a görög katolikusok 17. század második felében készült, fatáblára festett Örömhírvétel (Angyali üdvözlet) című képe. A szentendrei múzeum látványos Krisztus Pantokrátor oltárképe 18. századi alkotás. Különleges tartalmú festmény a Budapesti Evangélikus Múzeumtól kapott Augustana confessio című kép 1713-ból. (Talán Németországból betelepült svábok hozták magukkal.) A katolikusok Mária-tiszteletére emlékeztet az evangélikus Benczúr Gyula műve: Szent István felajánlja a koronát Máriának. A képet a Nemzeti Galériából kaptuk kölcsön. A zsidó múzeum Götz Schverin bajai rabbi portréját adta, a Pápai Református Gyűjtemény Czike Lajos református esperes klasszikus arcképével szerepel. A kiállítás már novemberben látogatható volt, a megnyitás különböző okok miatt március 9-re tolódott. Vizy E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke méltató szavakkal értékelte a nagyon időszerű témát, a különböző felekezetek emlékeinek együttes bemutatását. Jelen volt a város vezetősége, polgármestere, valamint a Kulturális Minisztériumból a múzeumi főosztályvezetője, több munkatársával együtt. Sajnos, a szokatlanul rossz időjárás miatt éppen az egyházak-felekezetek kis létszámban képviseltették magukat. A megnyitón - körülbelül 150 fő jelenlétében - a kastély énekkara egyházi énekeket adott elő, magas művészi színvonalon. A kiállításhoz a kastélymúzeum kiadásában katalógus is készült, sok fényképpel. Szövegét írta s magát a kiállítást is rendezte H. Kolba Judit