Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 11 (2005) 1-2. sz.
Figyelő - REUSS ANDRÁS: Három megjelent mű és egy negyedik,aminek meg kell jelennie
Három megjelent mű, és egy negyedik, aminek meg kell jelennie Az evangélikus hitvallások angolul Noha az evangélikus egyház hitvallási iratait különböző fordításokban már 1851-ben, 1882-ben, 1921-ben és 1959-ben is kiadták angolul, 2000-ben új fordítás látott napvilágot a Fortress Pressnél. 1 A kötetet ketten szerkesztették: Robert Kolb (Concordia Seminary, St. Louis; Lutheran Chruch - Missouri Synod) egy szigorú, Timothy J. Wengert (Lutheran Theological Seminary, Philadelphia; Evangelical-Lutheran Church in America) egy ökumenikus szempontból engedékenyebb lutheránus egyházhoz tartozik. A hét fordító 1991-ben fogott bele a munkáb?. A szerkesztők három érvvel támasztják alá, hogy az új fordításra szükség van. Az első, hogy az elmúlt negyven évben az angol nyelvhasználat drámai módon megváltozott. A második, hogy az utóbbi évtizedekben számos jelentős reformációtörténeti megemlékezésre került sor, mint a 95 tétel kiszögezésének (1517), az Ágostai Hitvallás felolvasásának (1530), Melanchthon (1560) és Luther (1546) halálának, Luther (1483) és Melanchthon (1497) születésének 450., illetve 500. évfordulója; ezért a kutatók figyelme is az említett eseményekre és személyekre összpontosult, tegyük hozzá: immár az ökumenizmus gondolatának sokkal inkább elkötelezetten, mint korábbi századokban. Állíthatjuk, hogy az ünnepek hatására az ismeretek is gyarapodtak és finomultak. A harmadik indok, hogy a teológiai hallgatók és más érdeklődők napjainkban több és alaposabb magyarázatot igényelnek a 16. századi hitvallásokról. A fordítás egyfelől igényes, másfelől közérthetőségre törekszik: tudomásom szerint munka közben fel is olvasták, hogy a hangzást, a mondatok lejtését jobban érzékeljék. A legújabb, tizenegyedik német kritikai kiadást vették alapul, amely 1200 oldal terjedelmű, s amely 1930 óta közel 50 000 példányban jelent meg. Noha aprólékos munkát kíván, a fordítók ragaszkodnak a Karl August von Hase (1800-1890) által bevezetett számozáshoz, amely az eligazodást segíti. Az óegyházi atyáktól vett idézetek lábjegyzetei a legújabb szövegkiadásokra is hivatkoznak. Hasonlóképpen a Lutherre vonatkozó utalásoknál nemcsak a német kritikai kiadás, hanem a Jaroslav Pelikan által szerkesztett nagy amerikai Luther-fordítás is hivatkozási alap. Az idézett szentírási helyek pedig a legújabb bibliafordításból (New Revised Standard Version) valók. Aki a témában jártas, annak nem újdonság, hogy 16. századi hitvallásaink szinte egy időben készültek el németül és latinul. A két szöveg azonban nem mindig mutat szó szerinti egyezést, mivel a fordítók egyben értelmezők is voltak. Aki tehát összehasonlítást végez, igen érdekes felfedezésekre juthat; ez azonban kevés embernek adatik meg. Alapvető fontossága miatt különösen izgalmas az Ágostai Hitvallás kétféle szövegét összehasonlítani. A fordítók ezt azzal teszik mindenki számára lehetővé, hogy a szemben levő oldalakon párhuzamosan közlik a német és a latin szöveg angol fordítását. Hitvallási irataink gyűjteménye 1580 óta nem változott: három óegyházi és hét reformátori hitvallás képezi a kánont. Az amerikai fordítók azonban meglepnek bennünket egy kiegészítő kötettel. A Book of Concordhoz képest úgyszólván vékony füzetben,
