Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 11 (2005) 1-2. sz.
Figyelő - KOLBA JUDIT: Ezer évünk történelmi egyházai. Kiállítás a keszthelyi Helikon Kastélymúzeumban
szentség ünnepének fényét emelték, amelyet IV. Orbán pápa lüttichi Szent Julianna látomásainak hatására az 1260-as években rendelt el. Kezdetben gótikus székesegyházak tornyait utánozták, a barokk korban pompás sugárkoszorú közepére került a szentostyát tartó kis lunula. Körmeneteken, szentségimádásnál emelték a hívek fölé. A kiállításon két 18. századi úrmutató sugarai csillognak. Jellegzetes katolikus tárgyak az ereklyetartók. Szent László ereklye tiszteletére készült a nagy király aranyozott bronz mellszobra, a bécsi Joseph Moser munkája az 1760 körüli évekből. A velencei egyezmény alapján kapta meg a Nemzeti Múzeum, 1932-ben. Említésre méltó egy 1752-ből származó barokk füstölő, navikula. A második vitrin közepén egy nürnbergi kiadású latin nyelvű biblia sacra látható. A katolikus liturgia szerves darabjai a cibóriumok, a kehely alakú fedeles edények. Ezekben őrizték az előre megszentelt szentostyákat, s ebből áldoztatták a híveket. Egy barokk és egy 20. századi darab került egymás mellé. A székesfehérvári püspökségről származó útikészlet tárgyai - szenteltvíztartó és -hintő, ámpolnák (misekannák), kézi gyertyatartó - mellett figyelemre méltó az a cibórium, amely anyagában ugyan nem értékes, de a budaörsi csatában ebből áldozott az utolsó magyar király, a 2004 őszén boldoggá avatott IV. Károly. A vitrinben pásztorbot és püspöksüveg (mitra) mutatja a püspöki méltóság jelvényeit. Kalocsáról Patachich Gábor érsek 1740 körüli miseruhakészletének három szép darabja emlékeztet a katolikus egyház barokk kori pompájára. A két görög katolikus vitrin anyagát a nyíregyházi egyházi gyűjteménytől kaptuk. A 20. század elejei teljes áldozópapi liturgikus dísz darabjai az aranyszállal hímzett phelon (palást), a széles epitrakelion (stóla), egy díszes aerion (kehelytakaró) és egy kicsi bursa (kálimmá), valamint a széles kézelőpár. A görög katolikus liturgia fontos tartozéka a dikerion (kétkarú) és a trikerion (háromágú gyertyatartó), melyekkel az ünnepi szertartásokon a püspök áldást oszt. A dikerion Krisztus isteni és emberi természetére emlékeztet, a trikerion a Szentháromság jelképe. Két antimensiont is kiállítottunk: a 18. századi vászonterítőket 17. századi metszetekről mintázott képek (keresztlevétel és a kínszenvedés eszközei), valamint egyházi szláv nyelvű feliratok díszítik. Mindkettő az előkészületi asztalra került, a kehely és a diszkosz alá. Ugyancsak görög katolikus liturgikus tárgy a diszkosz, egy talpas tál - felső keresztpántján a betlehemi csillagra emlékeztető kis csillaggal -, melyre a felszelt kenyérdarabkákat helyezték. A görög katolikus liturgia visszatérő jelmondata: „Szentség a szenteknek". Az evangélikus rész felirata: „Erős vár a mi Istenünk". A négy vitrinbe az Evangélikus Országos Múzeum budapesti és soproni gyűjteményéből kaptunk értékes tárgyakat. Legkorábbi az augsburgi J. A. Thelot ötvös cibóriuma, ékkövekkel, valamint az utolsó vacsora, az Olajfák hegye és a keresztvitel domborított jeleneteivel díszítve. A kelyhek a katolikusokéhoz hasonlók, a legszebb Wirth bécsi kereskedő ajándéka paténával együtt, díszes bőrtokban. A másik kehely Prandtner pesti ötvös remeke a 19. század elejéről. A 17. századi fedeles kupák arról tanúskodnak, hogy az evangélikus gyülekezetek is gyakran kaptak patrónusaiktól olyan, világi célra készült ötvösremeket, amelyet azután a liturgiában használtak. A két kiállított fedeles kupa a Selmecbányái és körmöcbányai evangélikus templomból került a Nemzeti Múzeumba. A 19. század elején selyemfonallal hímezték azt a kehelytakarót, melyet a pesti (Deák téri)