Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 11 (2005) 1-2. sz.

Rokon irodalmakból - Yahya Kemal Beyatli versei

ELSZAKÍTOTT VÁROS Uszküb 5 , kijildirim Bajazid Hán 6 vidéke volt, A hódítók dicső ivadékát ő adta volt. Miénk volt ékes tornyaival, másé nem, sosem, Miénk volt arca és szive, büszkén, teljesen. Uszküb, ki Sar 7 hegyén ama Burszához 8 tartozó, Vértől pirosló szent tulipánkert volt, harcmező. Három dicső harc fegyverei néztek égre itt, S csalták elő villogva nemes lelkek könnyeit. Még át se léptem akkoriban éltem hajnalán, Egy őszön itt e földbe temettük szegény anyám. Iszá Bej hódításakor már temettek itt, És szinte láttam már a halál gyászos völgyeit. Hajdan hazánk szép gyöngyszeme volt. Most kiké? s miért? Uszküb nem a miénk? Magyarázzák: azért s ezért... Azóta már szívemben egy elvesztett város él, Csak vágyaimban látom, amint új életre kél. Uszküb! Légy bármeddig szomorú, messzi délibáb, Ha benned már nem is lehetünk, bennünk élsz tovább! HORIZONTOK Horizont nélküli lét nincs. A magas hegy horizontján hatalom van. A mező tág horizontján nyugalom van. A tavak kék horizontján van a gyógyír. Csak ezekben lel az ember maradandót. Horizont óvja a lelket viharoktól. De idővel beköszönt majd a magány is: Keresünk szívbeli, lélek-horizontot. Nagy az erkölcs horizontja. Nemes ősök, í

Next

/
Thumbnails
Contents