Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 10 (2004) 3-4. sz.

Seminarium Ecclesiae - VAJDA TAMÁS: Katolikus hitoktatói tapasztalataim

VAJDA TAMÁS Katolikus hitoktatói tapasztalataim Bevezetés Sohasem készültem hittantanárnak. Frissen megkapott történelem-földrajz-latin szakos középiskolai tanári diplomám birtokában 1999-ben kezdtem járni a Szegedi Hittudományi Főiskola levelező hittanárképző szakára, mert egyháztörténelmi kutatá­saimhoz komolyabb bibliai, dogmatikai és egyéb teológiai alapozást, kitekintést akar­tam szerezni. Teológiai tanulmányaimból mindössze 3 szemesztert végeztem el, amikor Kecskeméten, az Angolkisasszonyok Ward Mária Leánygimnáziumában Isten kegyel­méből és főtisztelendő Bábel Balázs kalocsai érseknek, valamint az iskola vezetésének engedélyével a 2002/2003-as tanévtől 2 esztendeig hittant is taníthattam 2 osztálynak heti 2-2 órában. Noha az iskola 8, illetve 4 osztályos gimnáziumból áll, vagyis 10-18 éves lányok nevelésével és oktatásával foglalkozik, én leginkább csak a 14-18 évesek hitoktatásába kapcsolódtam be. Tanítottam a 9. osztályosoknak egyháztörténelmet, a 10. osztályo­soknak liturgikát és szentségtant, valamint mindkét évben a 12. osztályosoknak alap­vető hittant. Az utóbbi miatt kétszer részt vettem a hittan érettségi vizsgáztatásban. Két esztendeig felelős voltam az iskola liturgikus életének szervezéséért, közben a kecskeméti Piarista Gimnáziumban kollégiumi nevelőként dolgoztam. így rövid idő alatt széles körű tapasztalatokat szereztem a mai katolikus egyházi iskolákban folyó keresztény szellemű hitoktatásról és általában a katolikus nevelésről. Hitoktatás és keresztény nevelés egyházi iskolában Már az első órákon rá kellett döbbennem, hogy napjainkban a világnézetileg elkötele­zett, krisztusi példát követő nevelés és oktatás még az egyházi iskolákban is gyakran akadályokba ütközik. Főleg azért, mert a négy évtizedes kényszerszünet után mind a tanárok, mind a szülők, tulajdonképpen az egész társadalom körében súlyos tájékozat­lanság tapasztalható az egyházi iskolák mibenlétéről és nevelési céljairól, illetve mód­szereiről. Kevesen voltunk a tanári karban olyanok, akik fiatal korunkban egyházi középiskolába járhattunk, s ott személyes tapasztalatokat szereztünk. Jómagam 1990­1994 között a kecskeméti Piarista Gimnáziumban tanultam. Izgalmas és változékony idők voltak. 1990-ben még csak két világi tanárom volt, míg 1991-től megfordult az arány, s a szerzetes tanáraim száma csökkent kettőre. így a négy esztendő alatt szemé­lyesen éltük át - diákként - az egyházi középiskola átalakulását. Tanárként azonban

Next

/
Thumbnails
Contents