Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 10 (2004) 3-4. sz.

Corpus evangelicorum - KALLE KASEMAA: A tartui (dorpati) teológiai fakultás múltja és jelene

sát tartalmazza (1939). Később Masing - Toomas Paullal együtt - az Újszövetséget is lefordította. 14 Néprajzkutatóként pedig számos cikket írt a nemzetközi Enzyklopädie des Märchens gyűjtemény számára." Végezetül elmondhatjuk, hogy a két világháború között az észt társadalom jelentő­sen fejlődött, a jövőt illetően pedig derűlátás uralkodott. Az egyetem újra fellendülő­ben volt. Ezen a háttéren a teológiai kar belsőleg erősödött, s egyre nyitottabbá vált kör­nyezete iránt. Számos fiatal hallgatónak alkalma nyílt Németországban, Nagy-Britanniá­ban, Franciaországban folytatni tanulmányait. A Moszkvából irányított kommunista puccs azonban mindennek véget vetett. 16 IV. A szovjet megszállás fél évszázadon át tartott. Ebben az időben - az 1941-44 közti rö­vid három évtől eltekintve - a teológiai fakultás sem működött. 1947-ben az egyház konzisztóriuma teológiai intézetet hozott létre: a régi egyetemi oktatók részben ide kerültek. Az intézet létrehozása s nyomasztóan szűkös keretek közt végzett munkája külön fejezet témája lehetne, most azonban nem térünk ki rá. Három alapvető tényt azonban meg kell jegyeznünk: 1. Itt képezték az egyház jövendő lelkészeit (a mai lel­készi kar többsége ebben az intézetben tanult). 2. A majdani fakultás oktatói itt ala­pozták meg tudományos munkásságukat. 3. Az intézet mégis biztosított egy folyto­nosságot a felsőfokú képzésben, így ez a szint sem szakadt meg Észtországban. Igen sok segítség érkezett az északi országokból, a Martin Luther Bundtól és a Lutheránus Világszövetségtől. Mindez létfontosságú volt, mert a baltikumi evangélikus egyházak a szovjet uralom alatt különösen súlyos helyzetben voltak. A nyolcvanas évek végén már érződött a változás: az elmélet még tiltott, a gyakorlat egyre inkább engedett. A nép - különösen a fiatalok - körében rohamosan nőtt a vallás iránti érdeklődés. Az egyház működési köre kiszélesedett. Amikor pedig a szovjet ha­talom - meglepően gyorsan - szétesett, megkezdődhetett a teljes újjáépítés. 1991 jú­niusában a tartui egyetem szenátusa elhatározta a teológiai kar újraindítását. Egyetemi oktatókból, valamint az egyház és a társadalom képviselőiből álló bizottságot hoztak létre, azzal a céllal, hogy a fakultás újraindítását készítse elő. 1991. szeptember 2-án a hittudományi kar ünnepélyes keretek között újra kezdte munkáját. 17 Kezdetben négy oktató, kereken negyven hallgató és egy hivatali helyiség (az egye­tem főépületében) képezte a régi-új intézményt. Tevékenységét azonban általános fi­gyelem övezte, s mindenütt őszinte rokonszenvvel találkozott. Rendezvényeit a többi kar hallgatói nagy számban látogatták. Előfordult, hogy a jogi kar a teológiát kérte fel az erkölcsi kérdések megvitatására, az idevonatkozó előadások megtartására. Mivel a pénzügyi, a helyiségbeli, a könyvtári és a műszaki lehetőségek bizony szűkösek vol­tak, valamennyi karon numerus clausust kellett bevezetni. A teológián kezdetben háromszoros, később - a kilencvenes évek végén - négyszeres volt a túljelentkezés. A teológiai hallgatók kezdeményezésére az észt evangélikus egyház keretében egyetemi gyülekezetet hoztak létre, amelyet valamennyi fakultásról látogatnak. A közös alkal-

Next

/
Thumbnails
Contents