Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 10 (2004) 3-4. sz.

Figyelő - SIPTÁR DÁNIEL: Benda Kálmán hagyatékából (Ráday Pál iratai 1709-1711)

sz.Vaja, 2000. - A továbbiakban Bánkúti: Károlyi levelei) alapján az április 6. a helyes dátum. Bánkúti: Károlyi levelei 45-54. o. Nagyszeghy Gábor a szabadságharc egyetlen nem nemesi származású tábornoka volt. Eletére 1. uo. 25. o. és Heckenast Gusztáv: A Rákóczi-szabadságharc tábornokai. In: Glatz Ferenc szerk.: A tudomány szolgálatában. Emlékkönyv Benda Kálmán 80. születésnapjára. Budapest, 1993. 163-174. 0. ; Mészáros Kálmán: Ujabb adalékok II. Rákóczi Ferenc tábornokainak életrajzához. In: Turul 68 (1995) 3-4., 93-95. o.; Iratok 57. o. 4. jegyzet. 88 A szabadságharc előtt Heves megye alispánja, 1703-ban az egri seregekből alakult regiment parancsnoka, majd a karabélyosok ezredese. Iratok 57. o. 5. jegyzet. 89 Bánkúti: Károlyi levelei. 25-26. o.; az instrukció szövege: uo. 70-104. o. 90 Rákóczi Ferenc: Emlékiratai a magyarországi háborúról, 1703-tól annak végéig. Ford. Vas István. Akadémiai, Budapest. 1978. (Archívum Rákóczianum III. osztály I. kötet). (A továbbiakban: Emlékiratok) 417. o. Az itt idézett magyar szöveg azonban Benda Kálmán javított fordítása (Iratok 65. o.). Az is elképzelhető, hogy az emlékiratait a nemzetközi közvélemény számára Franciaországban író fejedelem utólag Károlyit akarta rosszabb színben beállítani (arra próbálva rámutatni, hogy a békekötés még nem lett volna szükségszerű), és ezért változtatott a történeten. 91 Márki Sándor: ÍJ. Rákóczi Ferenc. III. 1709-1735. Athenaeum, Budapest, 1910. (Magyar Történeti Életrajzok XXVI. évf. 1-5. füzet) (A továbbiakban: Márki: Rákóczi) 127. o. 92 Rákóczi szerint az ostromzár sosem volt teljesen kiépülve, a hiányosan körülsáncolt várba könnyű volt bejutni. Emlékiratok uo. Vö. A szatmári béke története és okirattára. Közzétette, történeti bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel ellátta Lukinich Imre. MTT, Budapest, 1925. (Magyarország Újabbkori Történetének Forrásai) (A továbbiakban: Lukinich: A szatmári béke), ahol ugyanezt olvashatjuk. Lukinich szerint azonban Beleznay János jutott be, de erősítés nélkül. Rávette az őrséget a védelem folytatására. Az általa ígért segélycsapat nem érkezett meg, ezért újabb tárgyalások után fel kellett adni a várat. Uo. 10-11. o. 93 Bánkúti: Károlyi levelei 28-29. o. Vö. Bánkúti: A szatmári béke. 29-30. o. 94 Márki: Rákóczi 130. o. 95 Márki Takáts Sándor Érsekújvár árulói (Századok, 1904. 698-701. o.) című tanulmányára hivatkozik, amely azonban csak a kereskedők folyamatos kémkedéséről beszél. Ugyanitt olvasható az is, hogy az árulók már jóval a vár feladása előtt elmenekültek. 96 Íratok 16. a-f.) 97 1704-ben a felvidéki kurucfelkelések szervezője, 1710-ben az érsekújvári vár főtisztje. Iratok 57. o. 2. jegyzet. Nyilván ő volt az Ordódyval szemben állók vezére. "•'Iratok 16. f.) 99 Erről, valamint a biztosoknak való engedelmességről szól Rákóczi neki írt levele. Iratok 16. d.) 100 A neki szóló levélben a fejedelem megdicséri hűségéért, tájékoztatja kinevezéséről, és felszólítja, hogy mindenben a biztosok rendelkezése szerint járjon el. Kilátásba helyez további jutalmakat is. Iratok 16. e.) 101 Iratok 16. a.) Ezzel az utasítással egybevágó parancsot küldött Rákóczi avar tisztikarának (Iratok 63. o. 1. jegyzet), és az őrségnek is. Iratok 16. f.) 102 Iratok 16. c.) 103 1709-ben mindkét vár kapitulált, de a császáriak többeket a megegyezés ellenére kivégeztek. Iratok 52. o. 8. jegyzet és 60. o. 2. jegyzet. m Iratok 16. b.) 105 Iratok 64-65. o.; Bánkúti: Károlyi levelei 30. o. 106 Összefoglalóan 1. Bánkúti: A szatmári béke. Lukinich: A szatmári béke. A már fent szintén idézett műveken kívül 1. még: Molnár Mátyás szerk.: A Rákóczi-szabadságharc vitás kérdései. Tudományos emlékülés. 1976. január 29-30. Vaja - Nyíregyháza, 1976. 107 Benda Kálmán: Ráday Pál és a szatmári béke. In: Ráday Emlékkönyv 43-54. o. A kézirat alapján összefoglalta a fent említett tanulmányában Köpeczi Béla is (Köpeczi: Ráday 14. o.). 108 Lengyelország azonban nem volt kimondottan biztonságos, mivel a danckai császári rezidens rávette Ribinski lengyel tábornokot, hogy a fejedelmet és híveit fogassa el, és szolgáltassa ki a Habsburg udvarnak. II. Ágost lengyel király beleegyezése ugyan hiányzott az akcióhoz, de például Ráday Pált érték attrocitások ott-tartózkodása során 1711 februárjában. Iratok 18. 109 Ma Sztrij, Ukrajna.