Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 10 (2004) 1-2. sz.

Figyelő - REUSS ANDRÁS: Rendszerszervező vagy vak öszvér? (Klaus Douglass: Az új reformáció. 96 tétel...)

után vehetjük kézbe az angolszász teológiai irodalom legjavát. Avery Dulles könyve római katolikus nézőpontból íródott, de hitének és gondolkodáskultúrájának széles látókörénél fogva a felekezetközi ekkléziológiai párbeszédhez is jó alapot kínál. A fordítók és a kiadó (Vigília) igényes munkájának köszönhetően

16 ismét egy klasszikussá lett teológiai alapművet ajánlhatunk a magyar keresztény értelmiségi olvasóközönség figyelmébe és könyvespolcára. Bagyinszki Péter Ágoston OFM Jegyzetek 1 Kránitz Mihály: Az egyház - alapvető hittan III. SzIT, Budapest, 1999, 16. o. 2 In: Toronto-Statement (1950) 3 Puskás Attila recenziója. In: Credo 2003/3-4, 312-324. o. 4 Lásd http://www.fordham.edu/dulles/cv.htm 5 Dulles, Avery: Models of the Church. Garden City, N.Y., Doubleday, 1987, 2002. Jelen elemző ismertetés az utóbbi kiadást és az abból készült magyar fordítást veszi alapul. A második kiadás a 13. fejezettel bővült. 6 Dulles 20. o. 7 Dulles 24. o. 8 Dulles 25. o. 9 Dulles 228 és 238. o. 10 Dulles 237. o. 11 Dulles 239-261. o. 12 Dulles 228. o. 13 Dulles 120. o. 14 Dulles 234. o. 15 Dulles 235-236. o. 16 Mindössze egy értelemzavaró fordítási hibát találtam a könyvben. A 13. oldal alján egy félmondat kimaradt a fordításból: „A könyvünkben alkalmazott tipológiai módszer annak a pluralizmusnak terjedését segítheti elő, AMELY GYÓGYÍT ÉS EGYESÍT ÉS NEM AZÉT A PLURALIZMUSÉT, amely pusztít és elválaszt." Néhol még apróbb terminológiai hibák vannak, de egészében nézve igényes fordítás készült. Rendszerszervező vagy vak öszvér? Klaus Douglass: Az új reformáció. 96 tétel az egyház jövőjéről. Fordította: Szabó Csaba (Kálvin Kiadó, Budapest, 2002) Érdeklődéssel fogadott kritikus könyv Nem sok olyan könyv jelent meg a magyar keresztyén könyvpiacon, amely keresztyén elkötelezettséggel, ugyanakkor mégis kritikusan tette volna vizsgálata tárgyává az egyházat, az egyházi életet, a lelkészi szolgálatot, a keresztyén bizonyságtételt. Hangja ezért egyházaink tagjai között feltétlenül szokatlan, de talán csak az első pillanatban. Témája volt lelkészkonferenciáknak, gyülekezeti összejöveteleknek az evangélikus és a református egyházban is. Több, szinte tanulmányszámba menő ismertetés jelent meg róla az egyházi sajtóban.

1