Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 9 (2003) 3-4. sz.

Thesaurus ecclesiae - CSOMORTÁNY LEVENTE: A csetneki evangélikus templom epitáfiumai

tionis-oltár, az oltárok oszlopai általában mégis oszlopszéken, a függesztett emlékek, így az epitáfiumok oszlopai is leggyakrabban konzolon állnak. 9 A Gelitnik-epitáfiummal szinte teljesen megegyező emlék a Sáros megyei Singlér templomából származó epitáfium-oltár. \ 10 A szlovák ingó műemlékek topográfiája (Pamiatky, - hnutelné - vychodoslovenského kraja v statnych zoznamoch, Presov 1969, 309. o.) ezt az epitáfiumot „Epitaf Daniela Rázika (Jakuba Payera a Doroty Cornisovej)" nevek alatt jegyzi. Egyrészt a „Rázik" név helyes olvasata Bazik, másrészt az epitáfiumot nevezett Bazik Dániel, Czékus Erzsébet nevű feleségével állíttatta nevelőszüleinek, kiknek neve helyesen: Pyernik Jakab és Dorothea Coltus. Az epitáfium neve helyesen Pyernik-Coltus-epitáfium. 11 Baranyai Béláné: Mesterek és műhelyek az északkelet-magyarországi barokk szobrászatban. In: Magyarországi reneszánsz és barokk, Művészettörténeti tanulmányok. Bp., 1975, 326-330. o. 12 Szabó Péter: A fegyverzet szerepe a főúri gyászszertartásokon. In: Ars Hungarica 1986/1, 120-121. o. Szabó Péter általános rangjelző szerepűnek tekinti a meghordozott fegyverzetdarabokat. Mint az a négy Esterházy-fiú esetében látható, a sisak például pontos rangjelző szerepet töltött be: sisak csak a főkapitányi rangú főuraknak járt. A latin caput szó is fejet, főt jelent, akár a magyar fő(úr) szó. A fő-kapitány kifejezés tulajdonképpen önismétlés. 13 L. előző jegyzet, 76. kép. 14 A bot már a Bibliában is vezéri jelvényként szerepel, I.: 4Móz 17,16-28. 15 Kovács Eva: III. Béla és Antiochiai Anna halotti jelvényei. In: Művészettörténeti Értesítő. 1972/1., 1-14. o. 16 Gömör és Kishont vármegye, Magyarország vármegyéi és városai. Szerk.: Borovszky Samu, Bp., é. n. (1904), 510. oldal képe. 17 A szentpétervári Ermitázsban lévő ezüsttál ábrázolásán Paliasz Athéné Ajax és Odüsszeusz között dönt Akhilleusz fegyvereiről. w Thaly Kálmán: Méltóságos Fejedelem Rákóczy Ferencz Kegyelmes Urunk ő Nagysága Temetésének Rendi. In: Századok. 1873, 687. o. 19 Forssman, Erik: Säule und Ornament. Studien zum Problem des Manierismus in den nordischen S'áulenbüchern und Vorlageblättern des 16. und 17. Jahrhundert. Acta Universitatis Stockholmiensis I., Stockholm, 1956, 34-35. o. 20 Schweicher, C: Grablegung Christi. In: Lexikon der Christlichen Ikonographie II. Szerk.: Kirschbaum, Engelbert, Rom-Freiburg-Basel-Wien, 1970, 192-196. hasáb. 21 A két Dubniczay-epitáfiumon az apa, Dubniczay András neve nagy betűvel írott; elhalt lányainak keresztnevei körülbelül feleakkora betűvel szerepelnek. A Rebekka és a Salome nevet az olvasónak kell Dubniczay András vezetéknevéhez kötni, az a lányok neveinél nincs újra kiírva. A szlovák ingó műemléki topográfia készítőit ez meg is tévesztette, mindkét emléket Dubniczay András neve alatt vették fel a nyilvántartásba. (Lásd: Pamiatky, - hnutelné - vychodoslovenského kraja v statnych zoznamoch, Presov 1969, 307, 309. oldalak.) A többi szülő nem járt el ilyen szélsőségesen; bár neveik szerepelnek a gyermekeikről emlékező feliratban, de náluk gyermekeik nevénél kisebb betűvel, nem elnyomva azokat. 22 Alfred Weckwerth ezen nézetét [lásd: Weckwerth, Alfred: Der Ursprung des Bildepitaphs, (Dissertation, Göttingen, 1952), Zeitschrift für Kunstgeschichte 20 (1957),: Bedenken gegen die Einordnung des Bildepitaphs unter die Typen des Grabmals című fejezet, 156-158. o.] Paul Schoenen már részben cáfolta (I.: Schoenen, Paul: Epitaph. In: Reallexikon zur deutschen Kunstgeschichte. Band V., szerk.: Schmitt, O., Stuttgart, 1967, 879. hasáb). 23 Aggházy Mária: A barokk szobrászat Magyarországon, Bp., 1959,27-28. o. 24 „HAC IONAE GELITNIK GELIDA SUB CESPITE CORPUS" A szöveg „cespite" szava gyepet jelent, ami a templomban való eltemetés esetén nehezen magyarázható. Ebben az esetben valószínűleg egy gyakori szófordulatról van szó. 25 Hasonló feliratú az erdélyi Kőhalom evangélikus templomában lévő 18. századi halotti emlék: „Memoria Nobilis Familiae Michaelisianae". 26 A Tőrék-Scholtis-epitáfium szövegében a „Lapidem" szó nehezen magyarázhatóan szerepel. Az emlék a diadalív jobb oldalára körülbelül hét-nyolc méteres magasságban felfüggesztett fatábla. Felirata talán valamely más szöveg átvételével és felhasználásával készülhetett. 27 A szövegben lévő, Bibliából vett idézetek az epitáfiumok szövegeinek betű szerinti átvételei; a jegyzetekben lévő idézetek Károli Gáspár fordításai. 239 • • •