Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 9 (2003) 3-4. sz.

Thesaurus ecclesiae - CSOMORTÁNY LEVENTE: A csetneki evangélikus templom epitáfiumai

zése mindenképpen szokatlan: rendszerint felül található a képi ábrázolás és alul a halottra vagy halottakra vonatkozó feliratos mező, míg itt alul helyezkedik el a képi ábrázolás, és a feliratos rész foglalja el a felső, terjedelmesebb részt. Vaxman Bertalan epitáfiumán zárt belső térben a kereszt két oldalán térdelő családot láthatjuk: az ikonográfiái jobb oldalon két sorban a férfiak, a bal oldalon egy sorban a nők. Az alakok imára kulcsolt kézzel térdelnek. A „kápolnatér" teljesen lecsupaszított: egyszerű doboztér, gerendamennyezettel, a két oldalfalon egy-egy négyzetes osztású rácsos ablakkal. A kereszt nem a kápolna hátfalánál áll, hanem a térdelők előtt, a jobb és bal oldalon térdelő családtagok között, a belső tér középpontjában. Ez a képi séma - művészi kivitelének igényességétől, festői kvalitásaitól, méretétől eltekintve szerkezetileg teljesen a Fabriczy testvérek epitáfiuma alsó középképének elrendezésével egyezik meg. A Vaxman családnak nemességet szerző Bertalan epitáfiumán - hasonlóan a szintén nemes Nébeszt Bálint és csoltói Basó Katalin epitáfiumához - nem szerepel címer, pedig ez a rangjelző elem az epitáfiumokon általában kiemelt helyen található. Andreas Fabrycyus epitáfiumán szintén az emlékműforma legáltalánosabban használt képtípusa jelenik meg. A feszület előtt imádkozik az elhunyt és családja: az ikonográfiái jobb oldalon két sorban a férfiak, a bal oldalon három sorban a nők. Mindegyik alak térdel, kezét imára kulcsolja; kivéve a kereszt alatt térdeplő asszonyt, aki pólyásgyermeket tart a karjában. Az elhunyt alakok feje fölött vörössel festett apró keresztek láthatóak, mely jelzés a női oldal hátsó sorának utolsó alakja kivételével mindegyik személynél megtalálható. A vörös keresztek az elhunyt családtagok még élőktől való megkülönböztetésére szolgálnak. Az epitáfiumok síremléki szerepének kérdéses volta miatt érdekes lenne tudni, hogy vajon egy alkalommal, az emlék készültének idején festették-e fel a család akkori állapotát tükröző kereszteket, vagy utólag is festettek ilyen jeleket egy-egy családtag elhunytakor a már elkészült emlékre. Választ talán a hasonló emlékek alapos restaurátori vizsgálata adhatna. A közvetlenül a kereszt tövében térdelő családtagokat ábrázoló kép az epitáfiumok talán legnépszerűbb és legsajátosabb ikonográfiái típusa. A vallásos képpel díszített nyolc darab csetneki epitáfium közül ez a típus - vagy ennek változata - hat emléken megtalálható. Dubniczay Salome 1632-ből származó epitáfiumán a feliratos tábla felső részén, három egymás melletti kör alakú mezőben egykor három kép volt található. A középső, nagyobb, jobb állapotú képen Krisztus feltámadása jelenik meg. A kép a keret felső elemére írt felirattal állítható párhuzamba. A felirat Jób könyvéből (19,25-26) való, és a feltámadásgondolat egyik ószövetségi helye, így a szöveg és a kép az O- és Újszövetség egy-egy feltámadásgondolatot tartalmazó részének párhuzamba állítása. A csetneki halotti címerek nem tartalmaznak vallásos ikonográfiái elemeket; képi világukat a rajtuk lévő nemesi címerek határozzák meg. Osgyáni Bakos II. Gábor 1666os halotti címerén, a középső ovális mezőben a család címerének színezett domborműve szerepel. A feliratos sáv körül a manierista halotti címerek sok helyről ismert trófeummotívuma fut körül: ez néhol előbukkanó akantuszornamentikára fűzött do-