Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 9 (2003) 3-4. sz.

Thesaurus ecclesiae - CSOMORTÁNY LEVENTE: A csetneki evangélikus templom epitáfiumai

bókból, ágyúkból, pisztolyokból, kardokból, pajzsokból, páncélokból és egyéb hadi öltözékekből álló keretdísz. Ilyen epitáfiumot csak fegyverforgató főuraknak állíttathattak - erről az emléktípusról nincs olyan adat, mely arra utalna, hogy az illető azt saját magának, még életében állíttatta. E ponton az epitáfiumok körébe sorolt halotti címer eltér az epitáfiumok más típusaitól, amelyeknél ez elfogadott és szokásos, ha nem is sűrűn alkalmazott gyakorlat volt. A halotti címerek ikonográfiái tartozékai voltak azok a fegyverek, melyeket általában a fegyverforgató főurak temetési menetében is meghordoztak, és temetés után a templomban a halotti címer köré akasztottak. A meghordozott fegyverzetdarabok rendszerint: a sisak, a pallos, a buzogány vagy más néven bot és a sarkantyúk voltak.

12 Ezek azok a darabok, melyek a legmagasabb rangú urak reprezentálására alkalmasak. A sisak a főkapitányságot jelképezi: a vezekényi csatában meghalt négy Esterházy közül a nagyszombati temetési menetet ábrázoló metszeten csupán Lászlónál és Ferencnél vittek sisakot is - ők főkapitányok voltak.

13 A másik két elhunyt közül Tamás alkapitány volt, Gáspár pedig nem viselt ilyen tisztséget: nekik nem járt a rangjelző sisak. A pallos a pallosjogot vagy a fegyverviselés jogát, a buzogány vagy bot a vezéri méltóságot,

14 a sarkantyú a főúr lovas vitézi voltát mutatja. Ezek a jelképek nagyon régre visszavezethetően a közösségek világi, fegyveres vezetőinek rangjelzőiként szerepelnek.

15 A templomban, a halotti címer melletti elhelyezésükről sok írásos adat szól a magyarországi török háborúk korából, de maguk az emlékek majdnem mind elpusztultak. Magyarországon egyetlenként osgyáni Bakos II. Gábor halotti címere mellett maradtak meg ezek a tárgyak. Itt világosan látható, hogy nem valódi fegyverekről - sisakról, kardról, buzogányról és sarkantyúról - van szó. Ezek az eredetit követő, festett fából való eszközök kifejezetten a halotti menetben való meghordozásra, majd az ezt követő templomi elhelyezésre készültek. Osgyáni Bakos II. Gábor csetneki halotti címere körül ma sarkantyú, sisak, pallostőr, buzogány-bot mellett mell- és hátvért is van. A mell- és hátvért a halotti címer jobb és bal oldalán látható, míg a buzogány (bot), az egyik sarkantyú, a sisak, a másik sarkantyú és a pallos (tőr) egy sorban függeszkedik az emlék alá. Ez az elhelyezés azonban valószínűleg nem az eredeti rendszer szerinti, ugyanis egy 1904 körül készült fényképen

10 felül a sisak, az ikonográfiái jobb oldalon a pallos, a bal oldalon a buzogány-bot, alul pedig a két sarkantyú látható. Ez a csoportosítás beszédes, értelmezhető, magát a halotti címert teszi antropomorffá, ugyanis ebben az elrendezésben a temetésen meghordozott eszközök az emberi test felépítése szerinti elhelyezést mutatják. Az eszközök egykori viselésüknek megfelelően - például a pallos jobb kéz felé esőén, a sisak felül, a sarkantyúk lent - kerültek elhelyezésre. A halotti címer így magának az emberi testnek a megjelenítőjévé válik. A halott fegyvereinek antropomorf elrendezése már egy antik ezüsttálon is feltűnik, ahol az elhunyt személyt fegyverei emberi testhez hasonló elrendezésével mutatják.

17 A halotti címer így magát az elhunyt személyt, annak szellemi-lelki sűrítményét, halál utáni továbbélésre érdemesnek tartott egykori földi jellemzőit testesíti meg - a szó legszorosabb értelmében. A halotti címer ilyen elhelyezése a halál utáni - legalább jelképes - továbbélés szándékát fejezi ki. A jelképes