Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 9 (2003) 3-4. sz.
A gondolat vándorútján - GÁSPÁR DOROTTYA: Az Imperium Romanum és az ókeresztények
ságtételt jelenti, amelyet afides-wl tettek. Egység a vallási sokféleségben, amely Iupiter Capitolinus tiszteletét jelenti. így emelte fel Róma Nyugat centrumait a szoláris világba, amely által beteljesült Róma hivatása. A fides a népet a császár iránti hűségre kötelezte, a császárt pedig arra, hogy közvetítő legyen Isten és alattvalói között, akiknek jólétéről gondoskodnia kell. E természetfeletti kötelék szimbóluma Victoria, akinek szobra a szenátusban állt, előtte esküdtek a szenátorok. Victoria megszemélyesítette a diadalmas erőket; megújításukat a játékok, azaz a ludus-ok szolgálták. Ezért kellett még a keresztény szimpatizáns császároknak is megrendezni a játékokat: rítust követtek, amely a játékhoz kötődő misztikus erőben részesítette őket. A győztes aztán isteni jelleggel felruházva jelent meg, s „örökkön örökké" felkiáltással éljenezték. Victoria - Niké a győzelem, a lélek győzelme a test felett. (Ez a gondolat tér vissza a vértanúknál.) így érthető meg Victoria kultusza, és az is, milyen súlyos döntés volt, amikor Nagy Theodosius idejében az istennő szobrát eltávolították a szenátusból. Róma hivatástudata legalább olyan erős, mint a zsidóságé. E hivatástudat jegyében kemény, sőt - ha a sors úgy hozta - kegyetlen volt. Mégis azt kell mondani, hogy ott és akkor elsősorban a hivatáshoz való hűség volt tette. így lett hősies, szoláris, férfias, a virtus beteljesítője. Nem lehet, nem szabad ítélkezni sem Róma tettei fölött, sem pedig a történelem más eseményei fölött. A „ne ítélj" nemcsak horizontálisan, hanem vertikálisan is igaz és teljesítendő. így vált Róma történelem feletti szimbólummá: Roma Aeterna, a centrum, az egység szimbóluma. Aki pedig a centrum ellen harcol - így vagy úgy -, az bomlasztani akar, és bomlaszt is. Az ókori Róma mentalitásával szólva: sötét, alvilági törekvései vannak. így gondolkodva megosztást jelent Constatinopolis megalapítása. Másrészt - a Pax Romana szempontjából nézve - a Kr. utáni 3. század nemcsak azért vészterhes, mert a császárok rövid ideig uralkodtak, hanem mindenekelőtt azért, mert nem Rómában tartották székhelyüket, és nem isteni kiválasztás alapján kerültek trónra, hanem a fegyelmezetlenné vált katonaság akaratából. 13 Amit nem szeret Róma, az a lágyság, a pátosz, az enerváltság, az észérvekkel le nem küzdhető makacsság. E tulajdonságokat nemcsak az életben, de a vallásban sem tűrte. Kitartóan küzdött ellenük, mint azt a különböző népekkel való kapcsolata mutatja. B) Róma és az etruszkok viszonya A történelmi események nagy ellentétről tanúskodnak. Róma erőszaktól sem riad vissza annak érdekében, hogy az etruszkok hagyományait, nyelvét eltörölje. Ez az erőszak nem önkényes; annak tudatában történik, hogy az etruszkok a sötétséget szolgálják, míg Róma a fényt hordozza. Az etruszkok centrumai az alvilág középpontjai, míg Róma centruma a Lapis Niger. 14 C) Róma és más vallások, népek a) Punok Volt egy másik nép, amellyel Róma kitartóan küzdött, ez pedig a pun. Városának, Karthágónak az elpusztítása vetett véget a harcnak. A punok - az etruszkokhoz ha-